Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
PRO
disszidálás
Kovács Béla
'50-es évek
Nemzetőrség
MEFESZ
Rendőrség

Egy joghallgató a forradalomban

2662 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Témakörök: Igazságszolgáltatás, 1956, szovjet megszállás
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei tanárok voltak, 1950-ig Orosházán éltek, onnan Pécsre költöztek, ő pedig a pécsi egyetemen joghallgató lett 2:00 1956. október 22.-én Pécsett is összeült a diákparlament, városszerte tüntetések kezdődtek 2:28 okt. 28.-án megalakították az egyetemi zászlóaljakat, az egyik a jogi egyetem és a pedagógiai iskola zászlóalja volt, a városban járőrszolgálatot teljesítettek, katonai egyenruhában és fegyverzettel, Kovács Bélára is vigyáztak 5:21 a katonai iskolától kapták a fegyvereket 6:50 november 3.-án este riadóztatnak mindenkit, Pécsről az orosz tankok elől Orfűre, ott feloszlatták a zászlóaljat, ott maradtak katonai ruhában, katonai fegyverzettel, sokan disszidáltak egy teherautóval 11:43 a csapatból öten-hatan egy nagy kerülővel jutottak vissza Pécsre november 7.-én, útközben az eseményekről nem hallottak híreket 16:09 Visszatértük során fegyveresek állítják meg őket, tájékoztatják őket, hogy a Pécsre vezető utakon szovjet őrség állomásozott, ezért mindenki egyénileg próbált visszajutni a városba, ő visszajutott Pécsre baj nélkül 21:40 a város még forrongott, sztrájkok voltak, ők röplapokat sokszorosítottak, januárra azonban a helyzet konszolidálódott 23:05 januárban házkutatást tartottak náluk, stencilpapírokat és tintát foglaltak le, beviszik a Politikai Rendészeti Osztályra, ott tartják, beszél fogva tartása körülményeiről 28:51 a megyei börtön épületébe viszik, az tele volt a kormányzat Márciusban Újra Kezdjük mozgalom miatt lehetséges forradalmárokkal, március 15.-e után kiengedték ezeket az embereket, a családtagokkal a kapcsolattartás nagyon nehéz volt 34:21 Kistarcsára viszik őket, ott sokkal szigorúbb volt az bánásmód, beszél az ottani időtöltésekről, a hozzátartozók ott látogathattak és csomagot is küldhettek, de azt mindig átvizsgálták 42:52 1957. júl. 17.-én bocsátják el Kistarcsáról, az egyetemről kizárták, és kötelezték, hogy gyorsan munkát keressen, végül a szénbányánál talált munkát, de ezalatt rendőri felügyelet alatt állt, nem látogathatott nyilvános helyeket, minden héten jelentkeznie kellett a rendőrkapitányságon 47:12 próbálkozott visszatérni a jogi egyetemre is, végül sikerült visszavonatni a kizárását, de nem járhatott Pécsre, így nem tudta folytatni a tanulmányait
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Péterfia Zoltán
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Orosháza, 1937
Interjúalany foglalkozása: technikus
Felvétel időpontja: 2010. november 09.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)
Interjúalany: Kovács Csaba István
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, rendszerváltoztatás
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Ipar
Az interjúalany beszél fiatal éveiről, képzéséről, a munkalehetőségekről, az általa létrehozott, régi szerszámokat gyűjtő múzeumról, érintve a rendszerváltoztatás hatásait (9:46), illetve a németek kitelepítését (19:42).
Interjúalany: Gráf Gyula
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron