Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
kulák
oktatás
1956
'50-es évek
kisebbségek
szlovákok
'40-es évek

A tirpák hagyományőrző

3276 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Leírás: 0:00 bemutatás, családi háttér, gyermekkor, szlovák kisebbségi családból származik 6:00 édesapja már tudott szlovákul tanulni, mert a törvények ezt lehetővé tették 10:25 felidézi saját tanulmányait 13:30 felidézi az ötvenes évek beadásait és beszolgáltatásait 17:24 részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben, ezért másfél évet kapott, mesél a katonaságról 19:52 az egyetemet védték 1956-ban, november 8.-án indult haza, mikor végül nem támadta meg senki az egyetem épületét 21:15 1957. április 25.-én értesítik, hogy folytathatja a tanulmányait az orosz szakon 23:36 bekényszerítették a TSZ-be, úgy, hogy 21 ember jött be a szobájába, és kényszerítették őt; bérszámfejtő lett egy olyan TSZ-ben, ahol nem is fizettek 26:43 szlovák nyelvet tanított az iskolában, 1995-ös nyugdíjazásáig szlovákot tanított; de párhuzamosan megalakult a szlovák kisebbségi önkormányzat, amelynek az elnöke lett 28:38 felidézi az 1956-os forradalom debreceni eseményeit 32:14 felidézi a tirpákok által megőrzött hagyományokat 41:10 a jellegzetes tirpák ételekről beszél
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bánszki János
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Nyíregyháza, 1934
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 11.
Felvétel helyszíne: Nyíregyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél 1919-es születéséről és a trianoni békeszerződésről (0:15), majd oktatásáról és a férjével való megismerkedéséről (4:22). Szól arról, hogy a visszacsatolásokkal hogyan került Magyarország a németek hálójába (9:00), majd arról, hogy a magyarok nem tehettek semmit a németek őrültségei ellen (10:00). Szól férje katonai szolgálatáról, illetve a magyarok szerepléséről a világháborúban (11:25). Rátér a földkérdés trükkös rendezésére (14:45), majd a Rákosi-rendszer működésének elemzésére (17:15). Szól az 1956-os forradalomról (19:00). Beszél a zsidók deportálásáról, az őket sújtó intézkedésekről és azokról, akik segítették őket. Azt mondta egy sárgacsillagot viselő zsidó fiúnak, hogy ne szégyellje magát, inkább legyen büszke (21:55). Végül arról szól, mennyit lehet a zsidóságtól tanulni (29:30).
Interjúalany: Ölbey Árpádné
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról, tanulmányairól, a fiatalok szórakozási és ismerkedési szokásairól (0:39), a katonai szolgálatról (7:48), második világháborús részvételéről (8:59), a Horthy-korszak nemzeti és egyházi ünnepeiről, a kötelező hittantanításról (18:00), az 50-es évekbeli ünnepségekről, felvonulásokról (20:27), végül visszatér háborús emlékeire (21:55).
Interjúalany: Bozsó József
Felvétel időpontja: 2011. március 11.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a világháborús bombázásokról, az üllői úti olajfinomító talála után esőként eső olajról, valamint arról, hogy édesapja miként mentett meg egy zsidó kislányt a német katonák elől (0:28). Szól arról, hogy Nyugatra menetelük közben hogyan választották szét apjától, és hogyan lőtték le a nyilasok két ismerősét (4:30), valamint arról, hogy Ausztriában hogyan találkoztak újra amerikai hadifogságban lévő édesapjukkal (6:14). Beszél zsidó ismerősei bújtatásáról (8:16), majd arról, hogyan tanult drogistának a háború után (11:20). Szól a Rákosi-rendszer terrorjáról, a szemben lakó főorvos fiának elviteléről (13:00), majd arról, hogy jelentésátadás közben hogyan tartóztatták le férjét (14:35). Férjéről nem tudott semmit, így Budapesten hosszas próbálkozások után bejutott a Fő utcába érdeklődni (18:12). Egy hatalommániás hadbírósági hadnagy irodájába vitték (19:50). Egy megalázó beszélgetés után engedélyeztek neki 10 percet a beszélőn (23:32). Szól arról, hogy a D-tisztek megkeresték, hogy írja alá a válását, és cserébe elhelyezkedést és sok pénzt kap, de nem írta alá(25:05). Elmondja, hogy sok vesződség után könyvelőként tudott elhelyezkedni, ahol az igazgató nagyon jó ember volt, még ebédelni is befizette, mert sejtette, hogy a férje börönben ülhet (27:28). Azt is elmondja, hogy férje régi barátai már nem ismerték meg az utcán, csak miután a férjét kiengedték (28:32). Szól arról is, hogy a férje úgy halt meg, hogy semmit nem mondott a börtönről, valamint arról, hogy a másik négy hasonló sorsú asszony mind aláírta a válást (30:05). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről és lakáshelyzetéről szól (32:50).
Interjúalany: Gábor Imréné
Felvétel időpontja: 2010. október 13.