Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
sport
rendszerváltoztatás
'50-es évek
Kádár-korszak
kmk
60-as évek
cigányság

A magyar nép nevelt fel

2429 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, családi háttér, édesapja meghalt a háborúban, libát és tehenet legeltettek, hogy legyen mit enni 3:22 az iskoláira emlékezik vissza, hittant is tanultak, kötelező volt részt venni rajta, élelmiszer-beszerző volt, ismét mesél a gyerekkori munkájáról, ez megszűnt akkor, amikor a parasztoktól elvették a földet 8:06 az édesanya beleszól a lányok férjhezmenésébe, a cigányok és a magyarok viszonya kiegyensúlyozott volt, a cigányok dolgoztak, főleg építkezéseken, a magyarok elfogadták a cigányokat, őket a magyar nép nevelte fel 10:41 focizott is, dolgozott is mellette, ami kötelező volt, mert aki nem dolgozott, azt börtönbe vitték, egyik testvére sem járt börtönbe 13:10 a különböző munkáira emlékezik vissza 14:15 a Kádár-korszakban mindenkinek volt munkája 15:16 tartják a cigány szokásokat, beszélik a nyelvet is, a virrasztás szokása is él még 17:18 a rendszerváltoztatás után a helyzet rosszabb lett, kevés volt a munka 22:00 a munkahelyen megtanulta a különböző társadalmi szokásokat, ami ma sajnos hiányzik
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Tóth Sándor
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Tiszasüly, 1944
Interjúalany foglalkozása: betanított munkás
Felvétel időpontja: 2011. február 06.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:14), szülei vallásosságáról (4:15), arról, hogy Budapestről el kellett költöznie, édesanyja ugyanis meghalt, az édesapja pedig Mauthausenben volt, így nem volt ki nevelje testvéreivel együtt (5:56). Mesél a budapesti zsidónegyedről (9:42), a korabeli zsidó foglalkozásokról (10:59), arról, hogy a német megszállás alatt hogyan alakult a sorsa (12:11). Kitér tanulmányaira (13:46), végül bátyjával való kapcsolatáról mesél (18:10).
Interjúalany: Deutsch Gábor
Felvétel időpontja: 2011. január 19.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany mesél a II. világháborút megelőző visszacsatolásokról, az orosz megszállásról és arról, hogy a forradalom után hogyan éled újra az élet. 0:18--születés, család, szülők, hogyan érintik őket a területelcsatolások az I. világháború után 2:25--visszacsatolások a II. világháború alatt, hogyan történt a területátadás Kassán, hogyan mond itt ezután Horthy beszédet 4:50--hogyan kap a visszacsatolás után Magyarországon munkahelyet 5:50--a zsidók deportálása, a helyi gettó 8:38--a megszállás hogyan történt a környéken, az oroszok beérkezése és az ezt megelőző harcok Jánoshalmán 12:58--hogyan indítják meg az életet a megszállás után, hogyan indítja meg a helyi kommunista pártot 17:30--milyen állásokat kap a Rákosi-rendszer alatt, hogyan éli meg az 1956-os forradalmat, mi történik vele utána, milyen volt a munkahelyzet akkoriban, mi változik azóta 22:53--a rendszerváltoztatás hatása az életére
Interjúalany: Virágh Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:45:00
1931-ben Pápán született, elemi és gimnáziumi tanulmányait is Pápán végezte. 1942-től MÁV alkalmazott. Az interjúalany a saját élettörténetén keresztül mutatja be a MÁV-nál végzett munkáját(0:30).1970-ben állomásfőnökhelyettes lett Pápán. Ezt a munkát 10 évig végezte(3:49).1980-ban Celldömölkre került üzemfőnöki pozícióba. Ennek a munkakörnek a jellemzőit mutatja be(5:01).4 év után visszakerült Pápára állomásfőnöknek, ahonnan 1990-ben nyugdíjba vonult(07:58).Születésétől kezdve meghatározta az életét a MÁV(8:24).A pápai református gimnázium büszke tanulója volt. Ezzel kapcsolatban történeteket mesél a tanárokról, a diákokról és az iskola légköréről(10:00).Az interjúalany bemutatja a családját és gyermekkori életkörülményeit(13:37).A második világháború alatt édesapja nem járta meg a frontot(mivel MÁV alkalmazott), de több rokona elesett a keleti hadszíntéren. Az interjúalany a pápai bombázásról is részletesen beszél(16:26).1944 őszén bezárt az iskola, de a rádióban a távoktatást is megszervezték(22:16).Az interjúalany a pápai gettóról és a zsidók bevagonírozásáról is mesél(22:52).Döbrönte Tibor a háború utáni magyar pénzromlásról és az általános gazdasági helyzetről (24:17).Azért iratkozott a református gimnáziumba, hogy majd később a lehető legjobb MÁV dolgozó legyen. A továbbiakban személyes iskolai élményeit adja elő(26:15).Az interjúalany Csoóri Sándor osztálytársa volt, róla hallhatunk pár rövid történetet(30:16).Döbrönte Tibor a MÁV-hoz kerülésének történetét meséli el(32:01).Budapesten volt katona, vasutas távírász képzettségét itt is kamatoztatni tudta(33:11). A Kádár-korszakban is megbecsült dolgozó volt, de igyekezett távol maradni a politikától(35:36).Az interjúalany a "Végrehajtó Bizottság" szerepkörét mutatja be, majd saját kitüntetéseiről, elismeréseiről beszél(37:00). Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban egy kisebb zűrbe keveredett(42:34).
Interjúalany: Döbrönte Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 03.