Interjú

Gyűjteményhez ad
1968
oktatás
1956
I. világháború

Mayer Berta festőművész élete

3068 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: 0:00 családi háttér 1:00 anyai nagyapja volt szobrász, édesanyja pedig szabászként tanult a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elődjében, de abba kellett hagynia tanulmányait, mert az édesapja meghalt egy I. világháborúban szerzett seb miatt 6:07 a gyermekkoráról beszél 7:13 1956-ban 12 éves volt, látta a Nyugati teret tele emberekkel, és érezte a feszültséget a városban, nem volt iskola 14:22 a főiskolás éveire emlékezik vissza, első alkalommal nem vették föl 19:47 a korabeli művészet provinciális volt, a polgári elemeket súlyos kompromisszumokkal oltották be a szocreálba, ami emberileg nagyon sokakat megtört 23:23 a táblakép-festést és a zománcozást egy időben csinálja, kijárt tanulni a kőbányai zománcgyárba 24:45 kiment a vietnami beavatkozás elleni tüntetésre, de az ottani fanatizmus eltávolítja tőle az ilyen jellegű közéletet, volt egy kísérlet is a beszervezésre 28:23 a Fiatal Művészek Stúdiójába vették föl, akkoriban a Művészeti Alap segítette őket, akkoriban a tanári pálya nem merült fel 35:43 1974-ben csinálta meg az első önálló kiállítását, aminek nagyon pozitív visszhangja volt 37:37 művészi pályafutása során soha nem érezte azt, hogy nőként hátrányt szenvedett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Mayer Berta
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 10.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany mesél az aszódi gimnáziumban töltött iskoláséveiről, pályaválasztásáról, a rendszerváltoztatásról, illetve arról, hogy hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, és hogyan lett Gödöllő polgármestere. 0:40--származása, családja, iskolái 2:18--hogyan gyakorolták a hitüket a korban 3:20--a rendszerváltoztatás időszaka, hogyan került a politikai életbe, hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, miért ezt a pártot választotta 6:09--hogyan értékeli a Kádár-rendszert 7:30--iskolai évei, élményei 12:10--hogyan kerül orvosi pályára, milyen volt az egyetem 15:00--a gödöllői MDF megalakulása, politikával kapcsolatok véleménye, miért hagyja végül ott az MDF-et, mit várt a rendszerváltoztatástól 21:29--hogyan szervezték meg az MDF kampányát a rendszerváltoztatáskor, milyen volt az MDF-piac
Interjúalany: Dr. Gémesi György
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:52:16
Az interjúalany mesél diákéveiről, az úttörőmozgalomban, illetve az úttörőtáborokban szerzett élményeiről. Beszél a makói Medicorban esztergályosként töltött éveiről, a Medicor Klub megalapításáról, illetve a makói úttörőházban végzett tevékenységéről. Elmondja, hogy a rendszerváltoztatás idején hogyan vett részt a helyi KISZ lebontásában, és mihez kezdett ezt követően. 0:9--születése, szülei, gyermekkor, az úttörőmozgalomról és úttörőtáborokról őrzött emlékei; 3:43--az 1970-es árvíz; 4:35--nagyapja II. világháborús katonai szolgálata; 5:35--családja vallásossága; 6:25--hogyan jutottak le úttörőként a Balatonra; 8:2--örsvezetői tevékenysége, milyen örsi programok és tisztségek voltak; 9:29--a háztájizás, maszekolás, fusizás, milyen munkákat végzett gyermekként; 11:30--hova került az általános iskola után, milyen szakmákat tanult, hogyan került kapcsolatba a fotózással; 16:53--munkája esztergályosként, tevékenysége a gyári KISZ klubban; 25:41--munkája a makói úttörőházban; 29:27--a Medicor Klub megalapítása és működése; 37:27--katonaság; 39:13--a Makói Videóművészet Műhely megalapítása; 39:50--hogyan alakult az élete a rendszerváltoztatást megelőző időszakban; 45:16--látogatása Nyugat-Berlinbe; 48:57--hogyan lett KISZ-bizottsági elnök, részvétele a helyi KISZ lebontásában; 50:32--mit csinál manapság
Interjúalany: Czibolya Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. április 11.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:46), a második világháborúról (2:11), tanulmányairól (2:45), az 50-es évekről, nehéz gyerekkoráról, osztályidegennek nyilvánított családjáról, bátyjai továbbtanulásának ellehetetlenítéséről, a padlássöprésről, beszolgáltatásról (3:23), az 1956-ban munkaszolgálatosnak behívott bátyjáról, aki megszökött, és katonaszökevényként üldözték (9:04). Mesél a család sorsának alakulásáról 1956 után, saját főiskolás tanulmányairól, első munkájáról tanítóként, a pedagóguskölcsönről (17:12), az úttörő- és kisdobos szervezetekről (21:41), arról, hogy az iskolaigazgató tiltakozott az ellen, hogy az interjúalany lányát megkereszteljék (22:55), a 80-as évek Csurgójáról (24:40), a politikai enyhülésről (30:15), a rendszerváltoztatásról (32:19).
Interjúalany: Sebestyén Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.