0:00 gyermekkor, családi háttér, látja a Jugoszláviába bevonuló német csapatokat 2:29 1944-ben Marcaliig nyomultak előre a szovjet csapatok, sokáig a környéken maradt a front, hozzájuk egy német csapatot telepítettek be, az ő falujuk is kapott a bombázásból 5:14 1945 húsvétján jelentek meg az első orosz katonák, a frontkatonák nem maradtak sokat, hanem egy szállítóegység telepedett be a faluba, és mindent elvittek, amit tudtak 8:04 édesapját 1942-ben besorozták, mesél az apja katonaélményeiről, édesapja látta Horthy István utolsó légi útját, a szovjetek doni áttörése elől gyalog jött haza 15:14 amíg édesapja távol volt, addig neki és a nagyapjának kellett ellátni a környező földekkel járó munkát 19:04 már 1946-tól kötelező volt a beszolgáltatás 20:59 a TSZ-t mindenki kétkedve fogadta a hatvanas években, mert ’56 után volt egy könnyebb időszak a gazdálkodók számára, be kellett állni a TSZ-be, ami eleinte nehéz volt, de később jobban működött 23:15 ő is dolgozik a TSZ-nek 23:37 a TSZ megszűnése után egy kisebb szövetkezet alakult, pártoló tagként maradt az új szövetkezetben

Szombathelyen született, de hamar Budapestre költöztek, szülei a Dreher sörgyárban dolgoztak. Az interjúalany a szülei sorsáról, életéről mesél(0:30).1937-ben kezdte tanulmányait Szolnokon. A továbbiakban a gimnáziumi és teológiai tanulmányairól mesél(2:04).1956-ban a Rajk László temetése napján tartotta meg esküvőjét. Ezzel kapcsolatban elmeséli az 1956-os forradalommal kapcsolatos személyes történetét(4:15).1958-ban megpályázott egy garai lelkészi állást - erről, a MÚK(Márciusban Újra Kezdjük) mozgalomról és az '56 utáni új karhatalomról meséli el személyes élményeit(8:17).Garaán 1964-ig dolgozott, miután kiszabadult a Munkásőrség karmaiból. Itt a második világháború után az elszakított országrészekből elűzött reformátusok nagy számban jelen voltak(18:43).A református egyházközigazgatás alapján Csátalja is a Garához tartozott, az interjúalany ide is gyakran ellátogatott, sőt még itt is gazdálkodott. Ezzel kapcsolatban mesél a TSZ-esítésről is(20:11).1964-ben eljött onnan és Székesfehérvárra ment, ahol már világi pozícióba nevezték ki(gabonarevizor).Ezt 1970-ig töltötte be(23:47).A székesfehérvári MDF egyik alapítója volt, korábban nem volt párttag. Az MDF-ből akkor lépett ki, amikor Csurka Istvánt kizárták a pártból(26:10).Az interjúalany elmesél egy történetet, ami egy állambiztonsági besúgóról szól(28:12).Ehhez kapcsolódóan a megfigyelésekről is mesél(30:18).Az interjúalany személyéől adódóan a történelmi egyházak elnyomatásáról is beszámol(32:45).

Az interjúalany beszél családjáról, a II. világháborúról (0:05), kitérve a német többségű falu kitelepítésére (2:12), majd Kaposvár bombázására, amit személyesen élt át (5:45). Szól a háborús hétköznapokról (10:10) és az inflációról és az 1950-es évek szegénységéről (14:50). Beszél az ötvenes évek elégedetlenségéről és az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről. Elmeséli, hogyan vetődött fel a párttagokban a párttagkönyvtől való megszabadulás gondolata (14:50). Beszél arról, miként tudakozódtak a budapesti hírekről (22:30), valamint említi az osztályidegenek kategóriáját is (24:25). Elmeséli, hogy 1949-ben bajba került az iskolában, mert azt terjesztették róla, hogy osztályidegen (28:30). Végül 1956-ot értékeli, felidézi, hogyan „gyűjtöttek aláírást” Mindszenty József ellen az iskolában, valamint röviden beszél iskolai pályafutásáról is (30:48).