Interjú

Gyűjteményhez ad
deportálás
Szálasi Ferenc
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború
holokauszt
Horthy Miklós
cigányság

Egy roma költőnő a hazaszeretetről

2668 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:22), tanulmányairól (1:47), a második világháború alatti bombázásokról, és költözésükről (4:45), édesapja (6:50) és fia zenészi karrierjéről (8:12), saját munkahelyeiről (9:06), a Rákosi-korszakról (11:56), valamint röviden kitér a nyilas uralom időszakára (12:47). Elmondja véleményét a Kádár-rendszerrel, valamint magával Kádár Jánossal kapcsolatban (13:44), majd ecseteli a politikához fűződő viszonyát (18:06). Megemlíti fia Ki mit tud?-beli szereplését (19:25), majd a '60-as, '70-es évekről mesél (21:04). Beszámol a Horthy-korszakkal kapcsolatos nézeteiről, édesapja és a Horthy család kapcsolatáról (23:11), arról, hogyan vélekedik az üldözések kapcsán a kormányzó szerepéről (25:10). Beszél a németekkel kapcsolatos érzelmeiről, és apja 1944-es deportálásáról (27:25), roma ismerősei üldöztetéssel, deportálással kapcsolatos emlékeiről (33:38), végül néhány szót szentel a rendszerváltoztatásnak is (36:16). Az interjút két versének felolvasásával zárja (38:58)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Kállai Dezsőné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: boltvezető, Költő
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:04:00
00:00-02:15 Születési hely, idő, család, szülők. 02:16-08:30 II. Világháború, német megszállás, orosz bevonulás, nyilasok. 08:31-16:33 Kommunista párt. 16:34-27:15 Testvére katonasága Újvidéken, újvidéki mészárlás. 27:16-34:20 TSZCS szervezés, politikusok, Losonczi Pál, tárgyalások. -34:21-végéig 1956 budapesti eseményei, műszaki egyetem, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Nagy Imre beszéde, tankok.
Interjúalany: Balogh József Károly
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, tanulóéveiről, váci gyökereiről (0:20). Beszél családja szociáldemokrata és szakszervezeti hagyományairól, valamint korai vonzódásáról a politikához (3:00). Beszél az MSZMP-be való belépéséről, a nyolcvanas évekről, a párton belüli reformkörökről (05:40). Szól az 1990-es választásokról, politikai programtervével, a politikához szükséges tulajdonságokról (07:55), valamint felvázolja a rendszerváltoztatáshoz szükséges lépéseket 1953-tól kezdve (12:35). Szól arról, hogyan lett az MSZP tagja, miért tűntek el a rendszerváltoztató pártok, és milyen volt a hangulat az első szabadon választott országgyűlésben (14:50). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, értékeli a forradalom szerepét a történeti fejlődésben, valamint a nemzetközi helyzet n (18:48). Beszél a forint bevezetéséről a második világháború után (23:45), valamint az országgyűlési munka mindennapjairól, az ország és a város külkapcsolatairól (26:38). Rátér arra, milyen barátságokat kötött a politikában (34:00). Végül Váchoz fűződő viszonyáról szól (39:10).
Interjúalany: LAJTAI ISTVÁN
Felvétel időpontja: 2011. február 07.

Hossz: 00:44:52
Az interjúalany kitagadott apa gyermekeként született. Polgári iskoláját nem fejezi be, hogy ne legyen osztályidegen, és munkásként dolgozik. A világháború kapcsán beszél a zsidőüldözésről, az elgázosításról, az orosz katonák zaklatásairól, valamint a háború utáni munkanélküliségről, a munkaszerzés lehetőségeiről. Mesél az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:11--születés, család, apja és bátyja halála; 6:17--iskolája, gyermekkora; 13:30--a makói zsidók és elszállításuk; 19:59--emlékei a II. világháborúról; 28:31--mit csináltak a háború után, milyen volt az újrakezdés; 31:55--az oroszok által bántalmazott lányok; 34:17--emlékei az 1956-os makói eseményekról; 41:44--mi változott a rendszerváltoztatás után az azelőtti időszakhoz képest, milyen volt a munka a Kádár-korszakban
Interjúalany: Frankó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 03.