Interjú

Gyűjteményhez ad
munkaszolgálat
Kárpátalja
I. világháború
rekvirálás
Ukrajna
vasút
szovjet megszállás
II. világháború
zsidóság
óvóhely
légitámadás
zabrálás
hadifogság
kényszermunka
megszállás
Sztálin-gyertya
államigazgatás
front
bunker
Szálasi Ferenc
oktatás
nyilasok
katonaság
határőrség
Gulág - Málenkij robot

Szökéseim története

2210 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az interjúalany feleleveníti, hogy a második világháború végnapjaiban ő és a bátyja hányszor és miként menekült meg az orosz fogságtól. Röviden beszél kárpátaljai születéséről, családjáról és oktatásáról (0:10). Szól arról, miként került el munkaszolgálatra (2:30), majd arról, hogy miként szöktek meg egy rokona budapesti házába (4:45). Később az orosz katonák megtalálják, és egy nagy embertömeggel együtt elhajtják őket Gödöllő felé, azonban innen is sikerült megszökniük (8:50). Budapestre visszatértükben még egyszer sikeresen elkerülték az orosz kényszermunkát, majd eldöntötték, hogy hazatérnek Beregszászra (17:45). Gyalogútjuk során Kispesten ismét feltartóztatják az orosz katonák, és ezúttal magát betegnek tettetve tudott megszökni (19:14). Hosszú és hányattatott utazás során (24:18) Debrecenig értek el, ahol a bátyjának rövid ideig a magyar rendőrség előtt kellett tisztáznia magát (32:45). Őt pedig később még egy határőr-katona tartóztatta le kis híján (34:56). Végül megérkeztek Beregszászra, ami azonban csalódást okozott, hiszen már onnan is elvitték az összes férfit (37:40). Végül az oroszok jelleméről beszél (39:36) és a magyar határ kommunizmus alatti átjárhatatlanságáról (44:00).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kovács Kálmán Zoltán
Interjúalany lakhelye: Gyöngyössolymos
Interjúalany született: , 1924
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 08.
Felvétel helyszíne: Gyöngyössolymos

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).
Interjúalany: Horváth Molnár István
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany mesél a háború előtti világról, családja Trianonnal kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy milyen emlékeket őriz a front közeledésével, illetve az orosz megszállással kapcsolatban. Szól a háború utáni újrakezdésről, illetve a pénz elértéktelenedéséről is. 0:19--születés, szülei foglalkozása, gyermekkora; 3:55--családi emlékei Trianonról, a megszálló antant katonákról; 7:25--emlékei a II. világháborúról, édesapja behívásáról, a front közeledéséről; 9:58--emlékei a német megszállásról, a német katonák Sopronba való bevonulásáról, majd a későbbi német visszavonulásról, a háború áldozatairól és a jegyrendszerről; 18:0--hogyan került haza a gimnáziumból a front közeledtével, hogyan folytatódott az oktatás a háború után; 21:0--hogyan, miért próbáltak elbújni a bevonuló orosz katonák elől, milyen károkat okoztak az oroszok, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 35:42--hogyan tették rendbe az okozott károkat; 37:29--hogyan szökött meg édesapja a hadifogságból és hogyan hatottak rá az otthon talált állapotok, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 43:0--a pénz elértéktelenedése a háborút követően
Interjúalany: Győry Endrené Abonyi Éva
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, röviden kitérve a világháborúra és az ötvenes évek háborús előkészületeire is (0:19). Szól arról, hogyan változtatták lakhelyüket a háborúval összefüggésben (8:42), majd rátér a két világháború közötti revíziós gondolatra és az oktatásban való megjelenésére (13:00). Beszél Magyarország kettős megszállásáról, összehasonlítva a német és orosz katonák viselkedését (15:25). Megemlíti a jaltai egyezményt és ezzel összefüggésben a kommunista uralom kiépülését (20:04). Beszél az ötvenes években megkezdett katonai szolgálatáról, a hadsereg átalakításáról és a pártirányításról (21:57). Szól az ötvenes évek második felében jelentkező elégedetlenségről, a hadsereget is érintő reformokról (27:55), illetve Sztálin halálának következményeiről (30:52). Beszél az 1956-os forradalomról a honvédség szemszögéből (33:50), majd a Kádár-korszak alatti katonai pályáról (36:45).
Interjúalany: Fodor László
Felvétel időpontja: 2011. március 08.