Az interjúalany beszél gyermekkoráról, neveltetéséről, életkörülményeiről (0:24), majd iskolájáról, az ottani fegyelemről, a polgári életmódról (01:40). Beszél arról, miként ment először férjhez húszévesen, majd válásáról, és az akkori mindennapi életről (07:48). Szól második házasságáról (11:35), majd pedig arról, hogyan találta meg a szerelmet Oláh Sándor kisgazda képviselő oldalán (12:53). Beszél váci életükről a házasság után (14:53), illetve kitér a két világháború közötti világban elterjedt különböző megszólításokra (16:05). Elmeséli egy zsidó asszony történetét, akinek később a házában laktak (18:55). Visszatér Budapest ostromára (16:05, 20:18), majd arra, hogy nővére férje miként halt meg, mikor hadifogságba szállították az oroszok (20:18).

Az interjúalany beszél szülei II. világháborús emlékeiről, majd gyeremek- és felnőttkoráról, a szocialista világ mindennapjairól. 0:7--gyermekkori emlékek, szülők munkája, hétköznapi élet a kommunizmusban 1:40--katona rokonok, orosz 2:36--orosz megszállás, orosz katonák viselkedése 4:00--társbérletek 5:00--oroszok bevonulása 1956-ban 5:40--gyermekkorának mindennapjai, óvoda, iskola, sport, divat, hittanóra, kisdobosmozgalom, úttörőmozgalom, KISZ, szórakozási lehetőségek 14:57--külföld, utazás 16:29--első munkahely (DÉMÁSZ) 17:13--mindennapi élet felnőttkorában a kommunizmus idején: kommunista szombat, május 1., november 7., ünnepélyek, szórakozási lehetőségek, vállalati ünnepségek 20:45--szocreál művészet, építészet, kultúra 24:41--párttagság, politika hatása az emberek mindennapjaira 27:03--Szovjetúnió eredményeinek propagálása a mindennapokban, a magyar identitástudat elnyomása

Az interjúalany 1926-ban született Szentesen. Beszél földművelő szüleiről, gyermekkoráról, tanyasi iskolában töltött diákéveiről. (01:26) Később szentesi iskolában tanult. (03:02) Mivel a családnak nem volt rá pénze, az interjúalany nem tanulhatott tovább. Ferihegyre költöztek, ahol lovaskocsit vezetett. Ezután Romániába kerültek, ahol a lakosság nem fogadta be őket, a kútjukat is megmérgezték. Az egész család lebetegedett, anyja, nagyapja és egy lovász meghalt. (07:10) Ezután nagyanyja nevelte Szentesen, apja újranősült, mostohája vele volt egy idős. (09:18) Gyógyszertárban dolgozott, de a német megszállás után a zsidó gyógyszerészt elhurcolták (az időpontra rosszul emlékszik!), így alkalmi munkákat kellett vállalnia. (09:38) A Rákosi-korszakban mezőgazdasági munkákat végzett, de a kemény beszolgáltatási rendszer miatt szinte minden terményt elvettek. (Az interjúalany a beszolgáltatások időszakát tévesen 1943-ra teszi!) (10:32) Beszél szovjet megszállásról. A lakosságot hídépítési munkára kényszerítették. Később az erőszakoskodó katonák elől az interjúalanynak bujkálnia kellett. (16:26) Későbbi férjét három évre elvitték katonának, miután visszatért a szolgálatból mozdonyfűtő lett. 1945-ben vette el az interjúalanyt. (20:00) Nehezen tudtak letelepedni, először a nagyszülőknél laktak, majd albérletbe mentek. Beszél mindennapi nehéz életükről, három kisgyermeküknek is a földön kellett dolgoznia. A férj egy idő után mozdonyvezető lett, akkor javultak életkörülményeik. (23:46) Legidősebb fia vízvezetékszerelő, lánya könyvelő, kisebbik fia mozdonyvezető lett. (25:08) Az interjúalany csak otthon tudott dolgozni, amíg a gyermekeit nevelte. (26:52) Később üzemben végzett kézművesmunkákat. Ezután gyári bedolgozó lett. Közben állatokat nevelt. Nagy nehézségek árán sikerült a családnak egy kertes házat vennie. (29:20) A férj 50 éves korában agyvérzést kapott, ápolásra szorult. Ezután minden munkát az interjúalanynak kellett elvégeznie. 1981-es nyugdíjazása után is még öt évig dolgozott. Férje halála után társasházba költözött. (30:42) A rokonság nagy része már meghalt, csupán gyerekei és unokái élnek. (33:06) Az 1956-os eseményekről a rádióból értesült. (Az angol-magyar 6:3 meccset rossz időpontra teszi!) (34:32) Beszél a jegyrendszerről. (35:30) A rendszerváltoztatás könnyített a helyzetén. (37:18)