Interjú

Gyűjteményhez ad
NÉKOSZ
oktatás
'50-es évek
óvóhely
II. világháború

Egy kiváló újító

2601 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, egy ferencvárosi család sarja, de a szülei Fertőszéplakról származnak, a nyarakat Fertőszéplakon töltötte 3:03 a ferencvárosi pályaudvar közelében laktak, a környéken nagyon sokat bombáztak, egy alkalommal az utca túloldalán rekedt a harcok közepette 5:49 az óvóhelyen zsúfoltan éltek, mesél az óvóhelyi élményekről, elesett állatokból, régi konzervekből, alkalmi táplálékokból készítenek ennivalót 9:06 az édesapja a fronton harcolt, édesanyja pedig a háború alatt meghalt, ezért a nagymamájához költöztetik, a testvérei Ausztráliába és az Egyesült Államokba vándorolnak ki 15:18 a testvéreivel ellentétben nem akart elmenni, mert az édesapját nem akarta itt hagyni 16:05 a soproni villamosipari technikumba járt iskolába, kollégista volt, ezt megelőzően pedig népi kollégista is volt 17:43 a technikum elvégzése közben tanított, Győrben pedig üzemmérnökként végzett, majd Budapesten szerez egyetemi végzettséget 19:43 a tanítás mellett az újítás volt a hobbija, elnyeri a kiváló újító arany fokozatát három alkalommal 25:33 1989-ben egy alapítványt hozott létre, hogy a fertőszéplaki általános iskola kiemelkedő tanulóit megjutalmazza, később Sopronban is indított egy alapítványt 29:54 volt országos tanfelügyelő is, a rajzolás akkor vált a hobbijává, amikor az országos versenyek egyre kevesebb anyagi keretet kaptak
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Horváth István
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Budapest, 1937
Interjúalany foglalkozása: újító, tanár, szakoktató
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, az iskolában négy osztály volt egy tanteremben 1:59 gyerekként élte meg a II. világháborút, édesapját behívták katonának, a ház alatti pincében rejtették el az élelmet, és a fontosabb értékeket 5:00 1945 decemberében kezdődtek meg a robbantások, kidobolták, hogy minden ablakot tartsanak nyitva decemberben 8:37 a román hadsereg nagy harci zajjal, és sok robbanással érkezett, mesél a román hadsereg itt tartózkodásának eseményeiről 14:36 édesapja hazatérésére emlékezik vissza 18:34 az élet lassan megindult, az iskolába visszakerültek, de nem volt pl. fűtés, 1950-ben a Miskolci Gépipari Technikumban tanult 19:16 minden évben egy hónapra gyakorlatra kellett menni a technikumból, mesél arról is, amikor az iskola diákjait vezényelték ki mezőgazdasági munkára 21:48 fél évig gyakornok volt a diósgyőri gyárban 22:35 bevonul katonának, Nógrádba ment a századuk, ő lesz az ezredírnok 25:39 mesél az 1956-os év eseményeiről 31:22 mesél Mindszenty kiszabadulásáról, a rétsági katonaságot hívta a titkára, mert az őrszemélyzet otthagyta őket 35:42 a Mindszenty kíséretében lévő katonákat bebörtönözték, illetve felakasztották a forradalom leverése után 38:51 mesél a hadseregben lévő KISZ hosszas megalapításáról
Interjúalany: Matisz Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 27.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)
Interjúalany: Csintalan István
Felvétel időpontja: 2011. május 31.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a családjáról és gyermekkoráról, valamint tanulmányairól (0:45). Mesél fiatalkori munkájáról, a szórakozási lehetőségekről (5:32), házasságáról, gyerekeiről (6:25), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:20), a háború utáni élelmiszerhiányról (17:28), férjével való megismerkedéséről és házaséletükről (20:13), 1956-os emlékeiről és nemzetőr férjéről (28:48), a 60-as, 70-es évekbeli életkörülményeikről (31:53), a rendszerváltoztatás hatásairól (36:00).
Interjúalany: László Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. január 10.