Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
MSZMP
TSZ
oktatás
rendszerváltoztatás
FIDESZ
Ellenzéki Kerekasztal
Kádár-korszak
80-as évek

Az elkerülhetetlen változások

2282 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: 0:00 családi háttér, földműveléssel foglalkozó hajdú család sarja, a nagyszülei harcoltak az I. ill. a II. világháborúban is 2:02 az általános iskolás éveire, majd a középiskolás éveire emlékezik vissza 3:27 érettségi után nem veszik fel elsőre, így elment dolgozni, könnyen talál munkát egy TSZ-ben 4:15 KISZ-tagságról beszél 5:01 az oktatás sokkal kevésbé volt liberális, inkább a poroszos hagyományokat követte 7:20 a Kádár-rendszer fogyasztási cikkei főleg keleti eredetűek voltak, később jelentek meg a nyugati elektronikai cikkek, élelmiszer bőven volt, de pl. banánt nem lehetett kapni 9:01 a nyolcvanas évek végén már lehetett látni a repedéseket a rendszeren, kiadtak bizonyos feladatokat kisvállalkozásoknak, a médiában is elhangzottak politikai és gazdasági hírek, létrejönnek civil kezdeményezések, 1988-tól összeül a Nemzeti Kerekasztal 10:31 a katonaságban próbálták rávenni őket az MSZMP-be való belépésre, később a helyi Fideszbe hívják, de nem lépett be 12:36 a Kádár-korszak utolsó éveiben a diktatórikus jelek kevésbé mutatkoztak, az emberek döntő többsége a rendszerváltozástól az életszínvonal emelkedését várta 17:54 a rendszerváltoztatás után a közvetlen környezetében megjelent a munkanélküliség, kétszámjegyű volt az infláció, rohamosan emelkedtek az árak, a fiataloknak sokkal nehezebbé válik az egzisztencia megteremtése 21:52 a rendszerváltozáson utólag a privatizáción változtatna 25:06 a családalapításról beszél, évekig a szüleiknél éltek, gyűjtöttek saját lakásra, kaptak szociálpolitikai kedvezményt, a banki kölcsönök kamatai viszont nagyon magasak voltak 29:30 összességében véve a rendszerváltoztatást pozitív dolognak értékeli, aminek azonban számos gazdasági hátulütője volt
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Tatár Antal
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1965
Interjúalany foglalkozása: kollégiumi nevelőtanár, pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. február 11.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús szolgálatáról, Przemysl-nél való hősi haláláról (0:00), majd oktatásáról, a salgótarjáni üveggyárba való felvételéről (1:45), és arról, hogyan lett ő az amerikai Owens gép kezelője (5:30). Szól az 1919-es cseh megszállásról, arról, hogy cseh származásúként tudott velük beszélni (8:18), valamint a Horthy-korszak politikai és társadalmi rendszeréről, a világválságról, és arról, hogyan kerekedtek fel munkát keresni (10:40). Útközben csendőrökbe botlottak, s mikor salgótarjáni származásukat megtudta, rögtön kommunizmussal válaszoltak (13:38). Szól a korszak fizetéseiről, megélhetéséről (16:25), valamint a harmincas évek szórakozási lehetőségeiről, kaszinóról, lányokról (18:35). Beszél katonai szolgálatáról (21:40), magánipara megindításáról (23:30), majd a II. világháborúról (26:25). Szól a kárpátaljai bevonulásról, és arról, hogyan fogadták őket (30:35), majd az élelmezésről és a hidegről az ukrán fronton (38:00). Szól arról, hogy ezután Újvidékre küldték 1944-ben (44:00), majd arról, hogy még Ukrajnában hogyan találkozott bújtatott zsidókkal, illetve hogyan került hadifogságba (35:40).
Interjúalany: Kesse Antal
Felvétel időpontja: 2010. november 28.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).
Interjúalany: Vajner Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 25.

Hossz: 00:48:00
00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről
Interjúalany: Pertőcz Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 19.