Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).

Az interjúalany beszél családjáról, nagyapja első világháborús emlékeiről (0:22), majd édesapja és édesanyja megismerkedéséről, apjának második világháborús emlékeiről (5:20). Rátér a hatvanas évek oktatására (12:00), a szövetkezetekre, majd a kommunista mozgalmakról és a vallási életről beszél (18:40). Végül a KISZ-tagságról, annak a továbbtanulásban játszott szerepéről, és a Szegedi Egyetemre való felvételijéről mesél (28:26).

Az interjúalany és családja 1945-ben költözött át egy kis felvidéki faluból Magyarországra (0:29). Beszámol tanulmányairól és az ateista Rákosi-korszakról (0:59), kisdobos és úttörő élményeiről (4:20), az élelmiszerhiányról, feketevágásokról, beszolgáltatásról és a kommunista propagandáról (6:03), a kontraszelekcióról (9:36), kulák nagyapja meghurcolásáról (10:28), Rákosi névnapjának a megünnepléséről és a karácsonyi parlamenti ünnepségről, amin Horthy egyik unokája is részt vett (12:08). Mesél 1956-os emlékeiről (15:20), a forradalom leveréséről és a disszidálásról (22:50), a félelem légköréről és az ÁVH módszereiről az 50-es években (24:13), a forradalom leverése utáni sztrájkokról és az oktatás változásairól (29:10), gimnáziumi élményeiről, a KISZ-ről, MHK mozgalomról (31:02), osztálytársai szökési kísérletéről és a bírósági tárgyalásról (35:25), a maoista összeesküvésről (37:20), arról, hogy diáktársaival együtt azzal vádolták meg őket, hogy fel akarták robbantani a Varsói Szerződés vezérkarát (41:01), végül pedig ellenzékiségéről és a rendszerváltoztatásról beszél (43:04).