Az interjúalany mesél arról, hogy milyenek voltak szegényparaszti családjának életkörülményei a Horthy-korszak idején, milyen munkákat kellett végezniük a napszámban. Beszél arról, hogy hogyan érintette a környéket a II. világháború és a német, illetve az orosz megszállás. Szól a Rákosi-korszak mindennapjairól és egyéb munkáiról is. 0:20--család, születés, életkörülmények, iskolái; 3:41--első munkája állása napszámosként az iskola alatt, milyenek voltak a levente foglalkozások; 6:58--a II. világháború, az oroszok bevonulása, hogyan szállítják az oroszok lőszereit, hogyan viselkedtek a németek és a nyilasok a faluban; 14:44--milyen mukákat végzett az aratáson napszámosként, milyenek voltak a munkakörülmények a mezőn, mit kaptak fizettségül; 19:40--hogyan sütötték magunknak a kenyeret, mik voltak azok a termékek, amelyeket boltban kellett venni; 23:02--hogyan segítenek a falun keresztülterelt zsidókat, milyen volt a hozzájuk beszállásolt német katona, milyenek voltak a faluba bevonuló orosz katonák; 28:18--milyen volt az élete a II. világháború után, milyen munkát kapott, mi történt a falu kulákjaival, milyen volt a téeszesítés; 30:0--a Rákosi-rendszer alatt milyenek voltak a hétköznapjaik, hogyan lesz párttag, mivel járt a párttagság; 33:42--házzassága, hogyan sikerült titokban lebonyolítani az egyházi esküvőt

00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről

Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).