Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
KISZ
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
Néphadsereg
padlássöprés
Rákosi-korszak
'50-es évek
beszolgáltatás

Beszélgetés Gyula bácsival

3440 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: kettős megszállás, Beszolgáltatás, Propaganda
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kancsal Gyula
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Nova, 1952
Interjúalany foglalkozása: hegesztő
Felvétel időpontja: 2011. július 15.
Felvétel helyszíne: Lenti
Interjút készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus
Az interjúalany beszél családja származásáról, a Rákóczi-szabadságharc utáni betelepítésekről (0:33), a kisgyerekként átélt német megszállással kapcsolatos emlékeiről (3:29), a front átvonulásáról (4:15), a szovjetek zabrálásáról (4:46), apja háborús részvételéről (5:13), a málenkij robotra hurcolt svábokról, a helyükre betelepített felvidéki magyarokról (7:16), a sváb névváltoztatási hullámról (9:44), a hadifoglyok ás a málenkij robotra hurcoltak 1947-es hazajöveteléről (13:53), tanulmányairól (14:20), a beszolgáltatásról (18:20), a vallásgyakorlás ellehetetlenítéséről és a téeszesítésről, a falu széteséséről (19:24), majd visszatér tanulmányaira (23:56), beszél feleségéről (30:13), saját egyetemi éveiről (31:32), elhelyezkedéséről, szakmai pályafutásáról (32:20).
Interjúalany: Kardos Dezső
Felvétel időpontja: 2011. május 24.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:24:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:21:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)
Interjúalany: Szalontai Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 23.
Készítette: Fejér megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Pusztaszabolcs