Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
1956
Jugoszlávia
'40-es évek

Szegényen előrehaladva

3193 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Naszradi András
Interjúalany lakhelye: Kiszombor
Interjúalany született: Makó, 1932
Interjúalany foglalkozása: szántóföldi növénytermesztő
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).
Interjúalany: dr. Sztankay Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 21.

Hossz: 00:37:00
Címszavak: 1-10. perc: II.világháború (apa a keleti fronton volt zenész) soproni zsidók soproni poncichterek babsterc 10-15. perc: kitelepítés (1946), telepesek TSZ (1953) Csereingatlan, föld kiváltása 15-22. perc: Szőlőművelés és szüret változásai az elmúlt 50-60 évben 22-27. perc: 1956 – Ausztria, Bécs (1 hét), menekültek Disszidálás, kivándorlás 27-30. perc: Iskolák, szakmaválasztás 30-37. perc: Hegybíróság, hegyközségek, csőszök Rendszerváltoztatás hatása
Interjúalany: Taschner István
Felvétel időpontja: 2010. november 30.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan költözött családja Debrecenből Beregszászra a bombázások elől (0:30). Szól arról, hogyan tűnt el édesapja, hogyan derült ki, hogy a Szovjetunióba vitték, ahonnan már nem tért vissza többé. Arról is beszél, hogy a szovjetek célja Kárpátalja etnikai homogenizációja volt (1:48). Beszél az ukrajnai gyűjtőtáborról (04:02), majd rátér arra, hogy édesanyja, a vidéken rekedt városi lány hogyan találta fel magát, miután a férje eltűnt (6:11). Részletesen leírja, hogy miként lehetett kommunikálni a szovjet-magyar határ túloldalán élő rokonokkal (06:55). Szól arról, mit meséltek az orosz hadifogságból hazajöttek, mikortól kezdve lehetett a témáról nyilvánosan beszélni, és milyen nehézségekbe ütközött a kárpótlás (9:28). Beszél nehéz életkörülményeikről a háború után, valamint a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, és a megélhetés lehetőségeiről (17:22). Szól oktatásáról, a propaganda-gépezet beindulásáról, és az ezzel szemben álló hagyományos nevelésről, a művelődésről, például arról, hogyan olvasott fel édesanyja Jókai regényeket a fonóban (26:16). Visszatér a oktatásra (29:18), külön kiemelve a hittan kérdését a vallásos faluban (30:48).
Interjúalany: Mészáros Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. március 24.