Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
katonaság
Szálasi Ferenc
hétköznapi kommunizmus
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
szövetkezetek
II. világháború
Szocialista Brigád
Horthy Miklós

Utász voltam

4135 megtekintés

Hossz: 00:16:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:28), majd arról, hogyan vonult be katonának 1941-ben és szolgált a Horthy-féle, a nyilas és az 1945 utáni új hadseregben (2:08). Szól a Rákosi-rendszerről, arról, hogy viszonylag hamar brigádvezető lett a szövetkezetben, és 17 ember dolgozott a keze alá (5:10). Beszél a hadifogságról, annak mindennapjairól (8:20). Szól a Kádár-korszakról (10:28), majd visszatér fronton átélt élményeihez, a szórakozási lehetőségekhez (11:40). Visszatér katonai szolgálatához és az utászatról beszél (13:00), majd arról szól, hogy az ötvenes években azért tartóztatták le egyszer, mert árpát vetett, s ez valamiért nem tetszett a hatóságoknak (15:35).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Burián Gábor
Interjúalany lakhelye: Kunszentmiklós
Interjúalany született: Kunszentmiklós, 1920
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Felvétel helyszíne: Kunszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, bányászcsaládból származik 1:09 Tatabányán a háború miatt fejlődött a bányászat, 1944 karácsonyán jöttek be először a szovjetek, a karácsonyt az óvóhelyen töltötték, de két héttel később a német tartalékok visszaszorították a szovjet csapatokat, újabb három héttel később szovjet csapatok voltak Tatabányán 6:16 felidézi a háborús időszak emlékeit 10:08 falura kellett járni, hogy élelmet tudjanak szerezni, mert a jegyrendszerrel biztosított élelem kevés volt egy családnak 12:25 Tatabányán 12 bánya volt, ezért sok bányászra volt szükség, ő a bányaipari technikumba jelentkezett 13:35 negyedéves volt a technikumban, mikor 1956-ban kitört a forradalom, Tatabányára is lejöttek pesti egyetemisták, ennek hatására a helyi fiatalok, többek között a bányásztechnikum tanulói is felvonultak, továbbá a bányászként dolgoztatott politikai foglyokat kiszabadították 15:55 fegyverekért mentek a laktanyába, de ott sortűz fogadta őket, két osztálytársa is meghalt, összesen nyolc halott volt ott 17:00 a szalagavatójuk pont a kijárási tilalom időszakára esett a forradalom leverése után 18:40 a technikumban végzettek mindig munkahelyet kaptak a bányában, felidézi az ezzel kapcsolatos feladatait 25:04 három évvel később aknászként dolgozott, felügyelte a bányászokat, elmeséli egy átlagos napját 27:36 hat évi főaknász munka után az egyik akna bányamestere lett négy éven keresztül, majd a nagyegyházi bányaüzemhez került, amelyet az Eocén Program keretében nyitottak meg 30:03 a rendszerváltoztatás során a párt kikerült a munkahelyről, a privatizációs stratégiát elhibázottnak tartja, 1991-ben ment nyugdíjba
Interjúalany: Vidics József
Felvétel időpontja: 2011. január 30.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), arról, hogy férjét 1945-ben behívták katonának, de végül nem kellett bevonulnia (2:01). Beszámol a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (3:53), a Rákosi-korszakról, arról, hogy bátyja hogyan úszta meg a letartóztatást (15:42). Mesél a téeszesítésről, beszolgáltatásról (20:16), jegyrendszerről (21:16), a feketevágásokról (22:22), arról, hogy a bátyját hat hónapra internálták az ’56-os forradalom után (26:55). Kitér tanulmányaira (31:11), arra, hogy a karhatalmisták közül többen nemzetőrnek öltöztek, hogy becsapják a forradalmárokat (31:56). Megemlíti, hogy mennyi halottat követelt az aknaszedés (33:35), majd rátér a forradalom utáni disszidálásra, az internálásokra (36:24).
Interjúalany: Gerencsér Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:48:00
1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Interjúalany: Fekete Pál Péter
Felvétel időpontja: 2011. május 07.