0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe 0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban 12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít 18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák

Az interjúalany beszél születéséről, családjáról (0:20), valamint arról, hogy édesapja azért lépett be a TSZ-be, mert őt fenyegették meg az iskolából való kicsapással az agitátorok. Később édesapja idegösszeomlást is kapott emiatt (1:36). Szól arról, miként telepítették ki édesanyja szinte teljes családját és édesapja bátyját németségük miatt, és hogyan zárták ezért börtönbe egyik nagynénjét, és őt hogyan látogatták (3:26). Szól szülőfalujáról, az ottani németségről, és arról, hogyan fogadták be a betelepítetteket (9:30). Szól a búcsújárásról, a hitéletről, valamint arról, hogyan tüntették el a vallás jelképeit az iskolából az 1950-es években (12:30). Beszél a II. világháborúról, édesapja voronyezsi sebesüléséről, arról, hogy édesanyjáék élelmet adtak egy éhező pesti családnak (16:20). Elmeséli, hogy nagyapja nővérét és a keresztanyját málenkij robotra vitték az oroszok Groznijba (21:15), majd édesapja háborúból való hazatérését a sérülés miatt, valamint a családtagok hadifogságáról (24:12). Visszatér a kitelepítésre, például arra, hogy a szovjet zónába telepített rokonai az első adandó alkalommal átmentek nyugatra, valamint arról, hogy milyenek voltak a marhavagonok, amiben szállították őket és mit vihettek magukkal (27:20). Arról is szól, hogyan érkeztek meg a rokonai Stuttgartba, ahol nem volt semmijük, így nagyon nehezen tudtak új életet kezdeni, de szorgalommal sikerült felépíteni új életüket (35:30).

Az interjúalany rendszerváltoztatás körülményeiről, azok gyömrői lecsapódásáról beszél(0:31).A rendszerváltoztatás után nem változott meg gyökeresen az élete. Sem előtte, sem utána nem kerestek túl keveset vagy túl sokat. Mivel sok gyermeke van, helyzete korlátozott volt a rendszerváltoztatás után is. Dr. Török Gábor örömmel szemléli a bővülő lehetőségeket(02:34). Reménykedik, hogy az emberek felismerik, hogy a magyarság érzülete meg kell, hogy előzzön minden más nemzetköziséget(04:33). A rendszerváltoztatás előtt nem volt nyugaton, mivel ezt alaposan megtiltották. Ezzel kapcsolatban az interjúalany elmesél egy Teleki Lászlóra (a felvétel helyéül szolgáló gimnázium névadója) vonatkoző történetet(5:54). A rendszerváltoztatás utáni első szavazás körülményeiről, az MDF sikeréről beszél(07:38). Az interjúalany a gyömrői gyilkosságokról is mesél, a személyes tapasztalataival kiegészítve(9:35). A gyömrői gyilkosságok 1944-ben történtek meg, Dr. Török Gábor igyekezett utánajárni az eseményeknek, majd ebből egy parlamenti interpellációt dolgozott ki. Ennek hátteréről és következményeiről tájékozódhatunk(10:37). A rendszerváltoztatás tette lehetővé azt, hogy erről a kényes témáról végre beszélni lehessen. Bár még ekkor is sokan igyekezték megakadályozni(14:18).Az interjúalany a gyilkosságok áldozatairól, okairól, a hozzátartozók sorsáról, valamint az elkövetőkről mesél(15:10). A gyilkosok különös kegyetlenséggel és minden jogi procedúra nélkül jártak el(17:21). Az elkövetők nem feleltek a tetteikért a bíróság előtt - jól mutatja a kibonatkozó kommunista pártállam jellegét(18:46). A rendszerváltoztatást megpecsételő tömegrendezvényeken részt vett. Az átmenet véleménye szerint sokkal hosszabb ideig tart artott, mint ahogy azt 1990-ben gondolták(19:40). A gyömrő gyilkosságok az 1956 utáni megtorlásokhoz volt hasonlatos(22:47). A gyömrői gyilkosságok a megfélemlítést szolgálták, de ennek tárgyalása csak úgy válik lehetővé, hogy megpróbálunk belehelyezkedni a kor zűrzavaros viszonyaiba(23:39). Az interjúalany a '80-as évek gazdasági reformelképzelésekről, valamint a magyar termelésmorálról és -színvonalról beszél(26:57).Dr Török Gábor úgy véli, hogy a mai munkvállalók érdekvédelmi szervezetei vagy nem léteznek, vagy nagyon gyengék(30:20).