Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Nemzetőrség
Kádár-korszak
Csoóri Sándor

Ügyvédként a diktatúra alatt

2286 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Témakörök: Igazságszolgáltatás
Leírás: 0:00 Bugacon született, jogi egyetemet végzett, nehéz volt a diktatúra mellett jogot tanulni, és végezni, az ítéletek elébb készen voltak, mint a perek 2:53 az egyetemre szerencsére egyből felvették, mert akkor jött Nagy Imre, viszont máshova nem felvételizhetett 4:28 koncepciós perekbe nem kényszerítették bele 5:06 Kiskunfélegyházán élte át a front átvonulását 6:30 a közvetlen környezetében sokakat deportáltak 8:23 az 1956-os események idején Pesten volt joghallgató, az egyetemi forradalmi tanácsban és a nemzetőrségben is részt vett, de ennek ellenére nem volt része a megtorlásokban 14:03 1970-ben egy novellája miatt büntetőeljárást indítottak ellene, de felmentették 17:31 az ügyvédkedés mellett írt, de figyelni kellett a versek és egyéb művek megfogalmazására 20:04 a vallásos élet korlátozva volt 23:00 voltak olyan ügyek, amelyeket elvállalt a végeredményre gyakorolt politikai nyomás ellenére 26:41 a rendszerváltoztatás nem történt meg szerinte, a jogszabályok nem változtak meg kellőképpen
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Falu Tibor
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Bugac, 1934
Interjúalany foglalkozása: ügyvéd, író
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe 0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban 12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít 18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák
Interjúalany: Dr. Béla Pálné, Villányi Éva
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:26:00
A riportalany beszél arról, hogy a Viharsarokból származott. Édesapja a háború előtt csendőrtiszt volt, ezért a kommunista diktatúra idején korlátozottak voltak a család lehetőségei (2:10). Még nem volt tíz éves, amikor Budapestre az Állami Balettintézetbe került. Szól az ott töltött évekről, a kollégium rendjéről, az oktatókról (8:37). Az iskola elvégzése után a Pécsi Baletthez szerződött (9:55). Elmeséli, hogy milyenek voltak az életkörülmények vidéken az 1970-es évek elején (11:32). Ismerteti, hogy ebben az időszakban milyennek látta Pécs kulturális életét. Felidézi emlékeit Eck Imréről, a Pécsi Balett vezető koreográfusáról (14:45). Beszél a kultúrpolitika és a Pécsi Balett viszonyáról (17:15), az együttes külföldi vendégszerepléseiről (20:14). Elmondja, hogy a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a hasonló profilú táncegyüttesek megjelenésével a Pécsi Balett veszített jelentőségéből (24:00). Végezetül utal a kultúra és az oktatás rendszerváltoztatás utáni helyzetére (25:30).
Interjúalany: Lovas Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany az 1940-es évektől a rendszerváltozásig terjedő anyagot mutatja be egy teológus hallgató, majd evangélikus lelkész szemével. Az első tíz percben bemutatja a háború előtti falusi közösségi életet, a lelkészi hivatás szerepét a falu életében. A 10. perc után beszél a szovjet megszállásról, a Fót mellett húzódó frontvonalról, a háború mindennapjairól. Beszél a kommunista pártnak az egyházakat korlátozó renddelkezéseiről, az iskolák államosításáról. Személyes emlékeit meséli el Nagy Imrének 1956. október 23-án a parlament előtt elmondott beszédéről. Az interjú utolsó harmada a Kádár-korszak egyházi életét mutatja be, elemzi a rendszerváltoztatás hatásait napjaink evangélikus egyháza szempontjából.
Interjúalany: Zászkaliszky Pál
Felvétel időpontja: 2011. március 12.