Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
KISZ
egyház
határőrség
oktatás
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
80-as évek
Securitate
Románia
'70-es évek

Ceausescu-diktatúrából Magyarországra

2203 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az író interjúalany 1951-ben született Nagyváradon. Két középiskolába is járt. A korábbi premontrei líceumba és egy "vasas" iskolába. Szakmájában sosem dolgozott. (03:00) Beszél arról, hogy a II. világháború után milyen volt a magyarok megítélése Romániában. Mesterségesen szítottak egyfajta magyar-gyűlöletet, ez már a Monarchia idejében kezdődött. Ekkor megjelentek román bankok, amelyek ingyen adtak földet a magyaroknak, ha áttértek az ortodox hitre. Ezek az emberek a románokkal egy hitközösségbe kerültek és a többi magyar is kirekesztette őket. Így ezekből az "egykori" magyarokból lett a "legmagyargyűlölőbb" románság. (06:34) Az ugyanott élő románok és magyarok azonban jól kijöttek egymással, mivel ugyanazok voltak a problémáik, nyelvi akadályok nem voltak. Az interjúalanyt a hadseregben érték atrocitások, többször "lebozgorozták". (08:30) A Vasas iskolában teljesen román környezetben volt. Ő lett a KISZ-titkár, mivel a diáktársai őt nevezték meg (mint egyetlen magyart). Azonban politikával a lehető legkevesebbet foglalkozott, inkább programokat szervezett. (10:00) Mivel kimondta ártalmatlan véleményét a Ceausescu-rendszerről, börtönbe zárták, ekkor már családos volt. Elmondja letartóztatásának, kihallgatásainak történetét. Nagyváradról átszállították a szatmárnémeti börtönbe. Beszél a börtönben uralkodó körülményekről. Bírósági végzés még nem volt az ügyében, mégis ugyanúgy kezelték, mint a már elítélt rabokat. (20:02) A tárgyalás előtt visszaszállították Nagyváradra, ügyvédet kirendeltek mellé, aki nem volt tisztában az ügy részleteivel. Meglepetésre a szigorúsága miatt hírhedt ügyész nem kért börtönt, csak munkabüntetést. Útlevelét végérvényesen bevonták. Mivel gyermekei sem tanulhattak volna tetszőleges iskolában, ekkor határozta el, hogy megszökik Romániából. (24:28) Unokaöccsével elkezdte vizsgálni a határt. Bihardiószeg községnél találtak egy helyet, amely nehezen járható volt, így a határőrök sem vizsgálták annyira. Éjszaka 4 óra gyaloglás után ért át az egész család a határon. (28:12) Miután átértek egy járókelő feljelentette őket a határőröknél. Elfogásuk után a nyírbátori határőrlaktanyába vitték őket. A családot román kémeknek vélték, visszatoloncolással fenyegették őket. A kihallgatások folyamán próbálták az őrületbe kergetni őket. Másnap reggelre tisztázódott, hogy a keresett román securitate ügynök nem az interjúalany. Ezután minden kaptak 500 Forintot és ideiglenes személyigazolványt, amelyekkel elkezdhették új életüket Magyarországon. (40:00) Euforikus örömmel fogadta a rendszerváltoztatást, később pedig csalódott benne. Fájlalja, hogy elmaradt a felelősségre vonás és, hogy a magánosításnál a korábban is pozícióban lévő emberek jutottak hozzá a javakhoz. Leginkább mégis az rázta meg, hogy a Horn-kormány nem adta meg az állampolgárságot Wass Albertnek. (46:36)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szász András
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Nagyvárad, 1951
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
0:00 a rendszerváltoztatás előtt egy fegyvergyárban dolgozott bérszámfejtőként, a személyi jövedelemadó bevezetése már jelezte a változásokat 2:38 az ellenzéki erőkre emlékezik vissza 4:19 a férje 1991-ben elvesztette a munkahelyét, őt 1995-ben küldték el a munkahelyéről, ez akkoriban tendencia volt, sokan kényszervállalkozóvá váltak 7:12 a mostani fizetések a rezsihez képest alacsonyabbak, mint a rendszerváltozás óta; a privatizáció igazságtalanságot eredményezett 11:56 felidézi a család második világháborús emlékeit 18:45 a házukon volt a hetvenes években felvett hitel, ezektől meg tudtak szabadulni a rendszerváltoztatás idején, mert lehetőség volt az egybe történő kifizetésre 25:00 az úttörőavatások már elmaradtak a rendszerváltozás után 27:34 a vallásos élet és az egyházak visszakapták a státuszukat, amit a diktatúra elvett tőlük
Interjúalany: Balogi Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. február 05.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany 1958-ban született Sátoraljaújhelyen, gyermekkorát Sárospatakon töltötte. Beszél családjának származásáról, vallásáról. Viszonylag jómódú családból származott, anyai részről rokonait kuláknak nyilvánították és elvették mindenüket, apai részről szociáldemokraták voltak és beilleszkedtek az új rendszerbe. Sok volt a politikai vita a családban. (05:34) Szüleitől hallott sok II. világháborús történetet. A háborút leginkább egy túlélési kalandként ismerte meg. (11:00) Beszél a koalíciós korszakban a családot ért változásokról. Anyai részről rokonait ellehetetlenítették, kuláknak, osztályidegennek nyilvánították. Vallásossága miatt anyját kirúgták a tanítóképzőből. (13:10) Elmondja a Rákosi-korszakról hallott ismereteit. (16:56) Beszél az 1956-os eseményekről, apja részt szeretett volna venni a forradalomban Budapesten, de fiatal volt és nem engedték neki, anyja nem tapasztalt Sárospatakon semmit. (19:26) Beszél diákéveiről, Eger mellett járt általános iskolába. Zavarta a kettős nevelés: otthon lelkész apja vallásra nevelte, az iskolában a tanárok tagadták Isten létezését. 14 évesen került a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába. Rövid ideig ateista volt, de egy év után visszatért a református valláshoz. (24:20) Beszél arról, milyen volt a diákélet az ország egyetlen református gimnáziumában. Ekkor döntött a pedagógusi pálya mellett. (27:14) Miután végzett tanulmányaival, egyből kapott tanári állást a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Mindemellett számára a 80-as évek lehangoló, letargikus és teljesen unalmas volt. (28:42) Beszél egyetemi éveiről. Sok szamizdat könyvet olvasott, ezek szellemi felfrissülést hoztak számára. (30:14) Részt vett a demokratikus ellenzék egyes rendezvényein, de ebből kiábrándult és inkább a népiekhez csatlakozott. 1987-ben pezsdült fel a rendszerváltó politikai élet, ekkor kerültek egymással kapcsolatba az ellenzéki csoportok. A társadalomban is lehetett érezni a változást. (33:48) Beszél az 1985-ös választásokról, ahol először jelentek meg a demokratikus ellenzék képviselői. Nem ment el szavazni, mivel nem tartotta ezt a rendszer valódi engedményének. (35:44) Jó barátja volt Csengey Dénesnek. Nem értettek mindenben egyet, de elfogadták és tisztelték egymást. Részt vett az MDF debreceni megalapításában, kapcsolatai voltak az országos szervezettel. (41:30) Debrecenben vetődött fel először a Páneurópai Piknik ötlete, itt kezdték el szervezni is. (42:58) Örült annak, hogy az MDF megnyerte a választásokat, de érezte már a problémákat: nagyot lehetett bukni és a szakemberek nem vállaltak politikai szerepet, így olyan képviselők voltak, akik sok esetben saját érdekeiket nézték. Az interjúalany elutasította a debreceni alpolgármesteri pozíciót, ezt máig nem bánja. 1991-ben már látta, hogy az MDF bele fog bukni a kormányzásba. Ekkor ment át Pápára újraalapítani az iskolát. (45:58) Antall Józsefet unalmasnak tartja, viszont elismeri, hogy az ő diplomáciai képessége és tudása szükséges volt a helyzet konszolidálásához. Azt várta, hogy a rendszerváltoztatás után Magyarország 10 éven belül fel tud zárkózni Nyugat-Európához. (48:46)
Interjúalany: Korsós Bálint
Felvétel időpontja: 2011. május 03.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), arról, hogy édesapja egy szovjet lágerben halt meg (0:37), az államosítások családot érintő hatásáról (2:28), a Horthy-korszakról (4:11), a Rákosi-korszakról, erőszakos téeszesítésről, padlássöprésről, terrorról, deportálásokról, kontraszelekcióról (5:25), ismerősei ’56-os részvételéről (9:55), a vallásgyakorlás lehetőségeiről (12:31), az 50-es éveket átható félelemről (13:10), munkájáról, életszínvonalról a Kádár-korszakban (16:07), szórakozási lehetőségekről (18:40), a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző időszak enyhüléséről (20:29), Magyarországra történő áttelepüléséről (21:16).
Interjúalany: Sebi János
Felvétel időpontja: 2011. március 28.