Interjú
Gyűjteményhez ad
Az ötvenhatosok későbbi sorsa: börtön és zaklatások (Juhász Attila 2)
3300 megtekintés
Hossz: 00:49:00
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogy 10 év börtönre, valamint 5 év közügyekről való eltiltásra ítélték (0:08). Mesél a Gyűjtőben és a Váci Fegyház és Börtönben átélt történetekről (2:10), az ellátásról (14:27), a higiéniás viszonyokról és a börtöntársakról, akik között görög emigránsok is voltak (15:07). Beszámol a börtönben végzett munkáról (21:30), arról, hogy nagyon sokat olvasott a börtönben (26:55). Beszél a szabadulása utáni életéről, a REF-esek megfigyeléséről (31:03), néhány ’56-os forradalmár gondolkodásának megváltozásáról (34:56), a büntetett előélete miatt a lányát ért hátrányokról (39:17), arról, hogy az egyik munkahelyéről azért rúgták ki, mert azzal gyanúsították, hogy fel akarja robbantani az épületet (42:50). Végül megemlíti azt is, hogy a Történeti Hivatalban (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) lehetősége volt betekinteni a rá vonatkozó iratokba (47:46).
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Juhász Attila
Interjúalany lakhelye:
Salgótarján
Interjúalany született:
Salgótarján,
1938
Interjúalany foglalkozása:
szakmunkás
Felvétel időpontja:
2010. november 29.
Felvétel helyszíne:
Salgótarján
Interjút készítette:
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Kapcsolódó interjúk
Mezítlábas parasztlányból tanácstitkárné - Vörös Mihályné életútja
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a mezőgazdaságban végzett munkáiról, illetve a mezőgazdaságban történt változásokról. Elmeséli, hogy hogyan ismerkedett össze a férjével, és milyen hatása volt az 1956-os eseményeknek a családjára.
0:19--születés, család, hogyan kertültek át Jugoszláviából Magyarországra, iskolája a tanyasi iskolában, illetve a falusi iskolában
8:6--milyen munkákat végzett fiatalkorában, hogyan kapott munkát a tanácsban
14:27--a padlássöprés, a helyi tanács visszaélései, téeszesítés
20:54--hogyan ismerkedik meg a férjével
28:55--hogyan alakult a férje karrierje, milyen hatása volt a forradalomnak a családra
Interjúalany: Vörös Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Egy debreceni "hajdú-székely" emlékezése ifjú korára
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)
Interjúalany: Kovács Csaba István
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Az 1970-es árvíz
Hossz: 01:03:04
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben.
0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről;
9:40--kórházi élményei az 1945 utánról;
13:13--iskolás évei, pályaválasztása;
19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé;
23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei;
29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre;
32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be;
38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok;
40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei;
42:40--első munkahelyei;
45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben;
58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök
Interjúalany: Kovács Gábor
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
