Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).

Az intejrúalany hosszan mesél az aszódi műszergyárban töltött évtizedekről és a hétköznapokról, szabadidő eltöltésének különböző lehetőségeiről, például a sportról és a bálokról. 0:35--család, származás, iskolái, felszabadulása az inassorból; 2:38--munkája az Ipari Műszergyárban, katonai szolgálata; 4:14--gyermekkora hétköznapjai, a korszak sportélete; 8:41--szórakozás és kultúra a fiatalkorában; 9:30--a műszergyár alapítása, milyen termékeket gyártottak az üzemben; 12:50--az ipari műszergyár focicsapata, milyenek voltak a korabeli futbalbajnokságok; 18:50--egyéb sportolási lehetőségek Aszódon; 22:13--családjuk mindennapjai, hogyan kezelték a pénzügyeket; 26:15--az aszódi bálok; 30:23--hogyan ismerkedik meg a feleségével, gyermekei, családja; 33:14--hogyan zajlott a korabeli udvarlás; 34:45--fia pályaválasztása; 36:35--munkája a helyi téeszben; 38:10--emlékei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, miben látja a változást a Kádár-korszakhoz képest

Az apai nagyszülei zsellérek voltak, de fiaikat igyekeztek továbbtanítatni (0:39).1938-ban született, apja szabómester volt. Az interjúalany a családról, a mindennapokról és a lakóhelyéről mesél(1:35).Hortváth Tibor a második világháborús emlékeit idézi vissza, kiemelve Budapest bombázását(7:20).A szovjet és a német megszállásról is beszél(8:19).Horváth Tibor az oktatásról, az egyházi iskolák tanrendjéről, valamint az őket érintő kommunista intézkedésekről(11:15).Szól a megbélyegzésekről, melyek a kommunista rezsim alatt érték a családját. Őt magát is több éven, évtizeden keresztül végigkísérte a megkülönböztetés(17:42).Az interjúalany a gimnáziumi éveiről mesél, ahol szintén gátolta a "nem kívánatos" származása(23:10).1956-ban a fegyveres harcokban nem vett részt. De több ismerőse, rokona disszidált, vagy netán a megtorlás áldozata lett(24:42).1957-ben végezte el a középiskolai tanulmányait, az érettségivizsgának a menetéről, feltételeiről, valamint a továbbtanulásról (kitérve az egyetemista életmódra) mesél(27:20).A Kádár rendszerről megjegyzi, hogy az első évtizede az nagyon nehéz volt, de utána is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések stb(32:48).Horváth Tibor a Kádár-korszakban feltörő beat zene hatásiról, a mindennapokról mesél(36:13).Az interjúalany viszonya semleges volt a pártállammal szemben. A rendszerváltoztatás nem változtatta meg alapjaiban az életét, nem is tartja igazi rendszerváltoztatásnak(38:04).Iskolaigazgatóként jó viszonyban volt a város vezetésével, ezzel kapcsolatban saját pozíciója keltette felelősségről, feladatkörröl beszél(40:41).