Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
'40-es évek
ÁEH
60-as évek
Auschwitz
holokauszt
II. világháború
zsidóság
Kádár-korszak
állambiztonság
Rákosi-korszak
hétköznapi kommunizmus
osztályharc
Mindszenty József
oktatás
katonaság
egyház
békepapok

Az úttörőavatás másik vasárnap lesz

2433 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: egyházak
Leírás: A katolikus pap interjúalany 1946-ban született Szegeden késői gyermekként. A család sokat szenvedett. Édesapja zsidó volt, a családja nagy részét koncentrációs táborban pusztították el. A szülők próbáltak mindent megadni gyermeküknek. (01:28) 1952-ben a család festékboltját államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. A családfő nem kapott állást, az anya dobozgyári fizetéséből éltek. (03:00) Édesapja több társával megalapította a Zsidó Szeretetotthont. Az interjúalany gyermekkorának nagy része itt telt. Sok bölcs idős emberrel ismerkedett meg. (04:50) Az interjúalany származása ellenére keresztény katolikus nevelést kapott, 6 és fél éves korában volt elsőáldozó. Katolikus lelkiatyái rendkívül képzett tudós oktatók voltak, akik korábban a jezsuita rend tagjai voltak, de a szerzetesrend feloszlatása után plébániára helyezték őket. (06:44) Beszél arról, hogyan próbálták ellehetetleníteni a katolikus egyházat, melyik püspökök voltak börtönben, kik működhettek szabadon. A zavaros idők miatt már 10 évesen bérmálékozhatott. Ekkor már tudta, hogy pap lesz. Elmondja, hogy a békepapok miatt az egyházon belül is nagy volt a zavar, megosztottság. A Szegedre helyezett tudós papoknak azonban sikerült felvirágoztatni a vallási életet. Az állambiztonsági szervek folyamatosan zaklatták a papokat a '60-as évek elejéig, évente többször napokra, hetekre be is zárták őket. (14:46) Kecskemétre ment tanulni, nagyon jó tanárai voltak. Tapasztalta, hogyan függ össze a tudomány a mély vallásossággal. (21:40) Beszél II. János Pál pápa szellemiségéről, az egyházon belüli változásokról, amelyek lelkileg és szervezésben is pozitívan hatottak. (24:02) Szemináriumra járt már, amikor behívták Pécsre sorkatonai szolgálatra. A tisztek folyamatosan kérdezgették és próbálták "kitéríteni hitéből", miután ez nem sikerült egy hónap múlva leszerelték és visszaküldték a teológiára. (27:04) Kispapként a rendőrség is többször kihallgatta, vallásáról, papi hivatásáról, paptársairól kérdezgették, de nem tudtak semmilyen terhelő bizonyítékot kiszedni belőle, nem lett besúgó. (32:48) Mivel nem volt hajlandó a kooperációra, ki akarták rúgatni a szemináriumból, illegális pasztorációt akartak ráfogni. A szeged-csanádi püspök azonban megvédte a támadásoktól. (35:44) Győrből érkezett a szegedi szemináriumba öt beépített kispap, akik folyamatosan jelentettek, így már itt is megváltozott a légkör. (37:02) Beszél papi szolgálatáról. Káplánként egy békepap alá került Endrődre, ahol az iskolaigazgató fenyegetésekkel távol tartotta a diákokat és a tanárokat a templomtól. Az interjúalanynak sikerült kölcsönös tiszteletet kialakítani az igazgatóval, így javultak a körülmények is. Mivel 56 elsőáldozót sikerült összeszedni, az Állami Egyházügyi Hivatal is vizsgálódni kezdett illegális hitoktatás miatt, de nem tudtak rábizonyítani semmit. (43:50) Papi szolgálata alatt mindig olyan helyekre került, ahol erős volt a békepapi mozgalom, de a harc helyetti párbeszéddel sok mindent elért. (47:50)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kardos Mihály
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Dr. Basa Antal beszél háborús születéséről, édesapja haláláról a világháború végén (0:38), valamint tanulmányairól, az oktatás jellegéről az ötvenes években (2:40), a mezőgazdaság szocialista átalakításáról (7:25), az 1956-os forradalomról (11:38), az aszódi gimnáziumról és a hittan megszüntetéséről (13:40), illetve a pályaválasztás nehézségeiről a Kádár-rendszerben (19:22). A rendszerváltoztatásról, az 1990-es képviselő-, majd önkormányzati választásokról hangsúlyosan szól (27:15). 1990 óta tartó polgármesteri tevékenységét is összefoglalja. Szól a legfontosabb beruházásokról, az iskola újraalapításáról és a forráshiány leküzdéséről (27:15). Végül az orvosi hivatásnak és Galgahévíz polgármesteri hivatalának összeegyeztethetőségéről szól (38:12).
Interjúalany: Dr. Basa Antal
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei délvidéki, fiumei származásáról és letelepedésükről Debrecenben (0:03). Fényképész nagyapja boltjának állmosításáról, másik nagyapja Kun Bélával való barátságáról, valamint édesapja Németh Lászlóval való kapcsolata miatt a családját ért hátrányról is szól (2:20). Beszél arról, hogy kényszerűségből Budapestre költöztek, ahol a Szemere utcai általános iskolába járt (8:05). Nevelés szempontjából először egy sárospataki rokonhoz, majd a kecskeméti piaristákhoz adták tanulni (11:00), ahol a napirend nagyon szigorú volt és már korán rászokott, hogy reggel a templomban keres menedéket (11:00). Elmeséli, hogyan érlelődött meg benne a gondolat, hogy maga is piarista legyen (16:42). Szól katonai szolgálatáról, ami megszakította noviciátusát, és melynek során részt vett a prágai tavasz leverésében (18:05). Felderítő zászlóalja komédiába illő jeleneteket produkált a csehszlovák-magyar határ közelében az alkalmatlan honvédségi tisztek vezetése alatt (20:10). Még egyszer el kellett kezdenie a noviciátust (22:20), majd találkozott radikális, az evangéliumot komolyan vevő keresztényekkel, illetve Bulányi György köreivel (23:30). Szól arról, hogy milyen zaklatásoknak és felügyeletnek voltak kitéve az állambiztonság részéről a Kádár-korszakban (33:15), valamint a rendszerváltoztatásról, arról, mennyire reménykedtek a volt piarista Antall Józsefben, és mennyire csalódtak (38:40).
Interjúalany: Szegheő József
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany az interjú során elsősorban az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban töltött éveiről mesél, és ennek kapcsán kitér a német és orosz megszállásra, a kommunista ifjúságpolitikára, a háború utáni újjáépítésre valamint az iskola államosítására is. 0:49--iskolai évek, családban bekövetkezett változások 08:55--II. világháború hatása a személyes életére 10:14-- leventemozgalom, cserkészet 16:00--orosz és német bevonulás 18:03-- orosz bevonulás hatása a gimnáziumra 22:00--kényszermunka 36:00--az iskola államosítása 39:13--a korabeli érettségi menete 43:00--pályaválasztás nehézségei
Interjúalany: Drexler Győző
Felvétel időpontja: 2010. június 28.