Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).

1938-ban született Debrecenben. Az interjúalany a szintén vitézi rangú édesapja pályafutásáról, származásáról mesél(1:27).Neveltetése nagyon szigorú volt. A Horthy korszak a család számára a legcsodálatosabb időszak volt, mivel egzisztenciálisan ekkor álltak a legmagasabban. Az interjúalany elmeséli az akkori Magyarországon miért volt érdemesebb élni(07:45).Az interjúalany a korszak úri középosztályáról, annak életformájáról mesél(11:41).A front közeledtével elrendelték az elsötétítést, ezzel kapcsolatban elmeséli személyes élményeit(14:41).1944 augusztusában a család egy unitárius lelkészi rezidenciába kerültek a családfő parancsára. Ennek körülményeiről hallhatunk néhány személyes történetet(16:29).Édesapját futárszolgálatra osztották be, közben a hadapródiskolát, ahol tanított Vasvárra telepítették át a front miatt(19:00). Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy a család maradjon Magyarországon, még akkor is, ha a szovjetek szállják azt meg(21:22).Nyugaton esett fogságba, az angol övezetben. Erről és a háború végéről meséli el a családra vonatkozó történetét(22:09).Édesapja a hadifogság után nem kapott állást, csak majd később a pannonhalmi gimnáziumban lett tanár. Édespja 1945 utáni tanári pályafutásáról, tevékenységéről mesél (30:39).A csaldája a '45 utáni átmeneti évek alatt nem nagyon folyt bele a konkrét politizálásba, de igyekeztek mindig egy olyan pártot támogatni, a magyarság és a család érdekeit képviseli(36:01). 1956-ban édesapja iskolaigazgató volt, igyekezett több diákját és tanárát kihozni a börtönből a forradalom után(37:14).De arra is volt példa, hogy egy párttagot is megmentett a forradalmárok dühe elől-később ennek köszönhette, hogy nem vonták felelősségre 1956 után (40:06).Az interjúalany elmeséli, hogyan teltek az iskolás évei, ennek kapcsán a háború utáni oktatási rendszerről is beszél(42:29). A kommunista rezsim alatt erőteljes volt az ideológiai nyomás, az ehhez való alkalmazkodásról mesél az interjúalany(47:08).Az interjúalany a tanári hitvallásával kapcsolatban feleleveníti azokat az iskolai élményeit, amely gondolkodását formálták(49:18).1976-ban egy moszkvai földrajzi kongresszuson részt vett, ennek részleteit tudhatjuk meg(53:00).A rendszerváltoztatás boldogsággal töltötte el, de a kommunizmus alatt nem kellett kompromittálódnia. Majd pedig útravalóként a mai ifjúsághoz is intéz pár tanácsot (56:26).

0:00 családi háttér, a szülei, nagyszülei mezőgazdasággal foglalkoztak 5:58 édesapja részt vesz az első világháborúban, elbeszéli a környezet lakásviszonyait, leírja a korabeli lakásukat, és a bútorokat 12:16 a korabeli étkezésről beszél, zöldségekről, tejtermékekről, húsokról, számukra változatos volt a hétköznapi étkezés 14:15 édesapja I. világháborús, és II. világháborús részvételéről mesél, szerencsére nem sérült meg 15:15 a II. világháborút gyerekként élte meg, a településüket először a román hadsereg foglalta el, őket követték a szovjetek, látták a visszavonuló németeket is, akik felrobbantották a hidakat, sőt a falu három templomát is felrobbantották, az állatokat elhajtották a németek, a gyerekek azonban az erdőben néhány állatot megőriztek a német hadsereg elől 21:26 a gyerekkori játékokról mesél, majd Gávára emlékezik vissza 26:24 a front egy ideig a Tisza vonalán volt a német és a román katonák között, a tüzérségi párbaj miatt Gávát és a szomszéd falvakat kitelepítették, Bujra irányították őket, elbeszéli a menekülést a településről 32:48 katonai felügyelettel beköltöztették őket egy családhoz két hétig 34:06 visszatérésük alkalmával a lakásuk üres volt, és kifosztott, a bútoraikat eltüzelték, az élelmüket és a takarmányt feletették, és megették 35:48 a háború alatt nem volt iskola, szeptember végétől szünetelt, és csak január-februárban indult újra, az ötödik osztályt már nem is Gáván járta ki 38:42 a háború után újjá kellett építeni mindent, ő azonban a polgári iskolában folytatta a tanulmányait