Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
kereskedelem
oktatás
sport
1956
földosztás
megszállás
megtorlás
zsidóság
szövetkezetek
II. világháború
szovjet megszállás
tüntetés
Református Egyház

Egy igazságügyi szakértő diákkori emlékei a 2. világháborúról és 1956-ról

2129 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Témakörök: '50-es évek, 1956, Kivándorlás
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Deli Imre
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Mikepércs, 1936
Interjúalany foglalkozása: nyugalmazott (jelenleg is dolgozó) mezőgazdasági igazságügyi szakértő, agrármérnök
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, 1956, Ipar
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, és a II. világháború hatásáról (0:08). Szól a háború utáni elhelyezkedésről (3:45), majd arról, miként került a városháza mérnöki irodájába (5:44). Visszatér a világháború gyöngyösi harcaira (6:54). Beszél a háború utáni újjáépítési programról (9:11), a fel nem robbant robbanóanyagok megsemmisítéséről (12:34), a halottak eltemetéséről és az orosz katonai emlékmű felállításáról (15:43). Beszél a Mártai Túraegylet megszervezéséről és a túrákról (17:50). Szól munkája jellegéről az újjáépítési feladatok elvégzése után, amikor például egy gyár építése révén hirtelen száz új lakást kellett elkészíteniük (20:45). Beszél Gyöngyös iparosításáról és urbanizációjáról (23:58), kitérve a Mérges utca épületeinek kisajátítására és a lakók emeletes házakba költöztetésére (26:26). Külön szól a gyöngyösi toronyház felépítéséről (28:50). Visszatér kassai fiatalkorához, kitérve a nyilas rémuralomra (34:08), valamint arra, hogyan vitték hadifogságba édesapját (37:00). Végül az 1956-os forradalmat érintő emlékeit eleveníti fel (37:46).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös

Hossz: 00:46:00
Tárgy: kettős megszállás, Kivándorlás
Az interjúalany Chicago-ban született, apja 1945-ben emigrált Magyarországról (0:29). Az interjúalany beszél az emigránsok életéről (1:40), németországi tanulmányairól (4:05), az USA-ba való visszatérése utáni tanulmányairól (9:35), egyetemi éveiről, és egy sikeres pályázatról (11:50), melynek következtében 1994-ben visszaköltözött Magyarországra (22:04). Beszámol magyarországi munkájáról (22:35), a magyar emigránsok kivándorlásának okairól, és a korábban kivándoroltak, valamint az 1945 környékén emigrált magyarok közötti ellentétekről (26:15), melyeket elfedett az 1956-os forradalom (32:47). Mesél arról, hogy az emigránsok második generációja már nagyrészt asszimilálódott (34:40). Kitér a rendszerváltoztatásra, és az emigráns magyarok dilemmájára (35:32), a magyar nemzeti ünnepek emigrációban való megünneplésére (42:16).
Interjúalany: Jókay Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 29.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Hossz: 00:58:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról (0:49), a II.világháborúról, apja hadifogságáról, a szovjet katonák brutalitásáról, és további háborús emlékekről (3:38), a faluban lezajlott harcokról (25:05), a helybéli zsidókról, deportálásukról (30:21), a háború utáni életéről, tanulmányairól, munkájáról (46:04), a téeszesítésről, édesapja rákényszerítéséről a belépésre (51:02).
Interjúalany: Láczay Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. február 15.
Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda