Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
cserkészet
oktatás
Nagy Imre
1956
Németország
Kádár-korszak
kolhozosítás
Horthy Miklós

Kiscserkészből főagronómus

2232 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Farkasvölgyi Károly
Interjúalany lakhelye: Nagyrozvágy
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1933
Interjúalany foglalkozása: TSZ elnök, agronómus
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Felvétel helyszíne: Csécse

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, az akkori idők megélhetési körülményeiről (0:20), majd rátér az üveggyári munkára, az üzemi balesetekre és a miskolci ipar kiépítésére (4:00). Szól oktatásáról, az egyházi iskolák államosításáról, valamint arról, miért számított osztályidegennek és ezt hogyan tudta mégis kikerülni (08:40). Szól a kulturális élet megélénküléséről 1953 és 1956 között, a korábban reakciósnak tartott Szabó Lőrinc miskolci előadóestjéről (13:42). Beszél az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, a jó kezdeményezésről, de az ávósok meglincseléséről is, valamint arról, hogy egy anyuka még mutogatta is a fiának a holttesteket (18:50). A megtorlást is említi, így például Nagy Attila költő ítéletét és börtönbüntetését (21:50). Mesél egyetemi éveiről, a gyermekvállalásról és a továbbtanulásról (22:26), majd népművelői munkájáról és eredményeiről, illetve arról, hogyan lett szakfelügyelő (25:00). Visszatér 1945-ös élményeire, a cserekereskedelemre, a pincében való bujkálása (34:42). Végül arról is szól, hogy a lakásukban elszállásolt román pilóták a királyuk fényképét állították ki, valamint arról, hogy az egyik pilótának amputálni kellett a lábát (36:14).
Interjúalany: Kovács Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:13), szüleiről és a mezőgazdasági munkákról (1:21), a 20-as, 30-as évek szegénységéről (3:00), katonai szolgálatáról a II. világháború alatt (4:10), arról, hogy milyen klimatikus viszonyok között kellett elviselni a katonaságot (21:00), majd mesél hadifogságba eséséről és hosszan részletezi a fogsággal kapcsolatos élményeit (23:28), beszámol hazatéréséről (45:31), végül pedig arról, hogy 3 évig semmiféle levelet nem kaphattak(52:49).
Interjúalany: Vincze Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a felvidéki születésű édesapjáról (0:29), akit 1956-ban felkértek munkástanácsi elnöknek (6:22). Mesél nagyszüleiről (8:07), nemesi származásáról, a család történetéről (11:30), tanulmányairól (14:32), a család tönkretételéről (16:22), az 1945 utáni korszak illúziójáról (17:10), a beszolgáltatásról (18:24), az erőszakos téeszesítésről (19:33), az internálás elől való menekülésről és Nagy Imre miniszterelnöksége alatti enyhülésről, valamint házuk államosításáról (21:13), az 1956-os forradalomról és az ezt követő megtorlásról (23:08), az 1957-ben, gyerekként átélt házkutatásról (25:00), arról, hogy édesapja a zsidóknak köszönhetően menekült meg a népbírósági számonkéréstől (26:58), valamint a kommunista egyházüldözésről és az egyház szerepéről (29:28). Beszél a Kádár-rendszerről és annak válságáról (32:14), külföldi útjairól (33:59), a rendszerváltoztatásról (35:00), kisgazdapárti tagságáról (36:07), a rendszerváltoztatással kapcsolatos elvárásairól (37:12).
Interjúalany: Fekete Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 02.