Az interjúalany röviden beszél a családjáról, munkájáról (0:47), a Műegyetemre történő felvételéről (5:04), a Rákosi-rendszerről, majd hosszan részletezi a forradalom előkészületeiben vállalt szerepét, valamint a forradalom napjainak eseményeit (6:17). Később kitér a forradalom és szabadságharc leverését követő meghiúsult disszidálási kísérletére, és a börtönben szerzett tapasztalataira (25:44).

Az interjúalany beszél a Levente Mozgalomról, a II. világháború előtti oktatásról. Elmeséli a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a német, az orosz és a román katonák bevonulásáról. Említést tesz az 1956-os salgótarjáni eseményekről is. 0:35--születése, szülei fogalalkozása; 2:5--iskolái, a korabeli oktatás, hitoktatás; 3:10--milyen szakmát tanult, mi befolyásolja a szakmaválasztásban; 3:50--emlékei a Levente Mozgalomról; 8:43--emlékei arról, hogy a németek hogyan készülnek a háborúra; 10:20--emlékei a felvidék visszacsatolásáról; 14:28--emlékei a világháború kezdetéről, Kassa bombázásáról, a magyar hadüzenetről, és a világháborúban harcoló édesapjáról, a harcoló magyarokról, az orosz front eseményeiről; 28:0--a román katonák bevonulása a környékükre, viselkedésük; 35:48--hogyan került haza az édesapja a háborúból, hogyan vonult át rajtuk a front, hogyan kezdődik újra az élet a háború után; 38:0--emlékei az 1956-os eseményekről

Az interjúalany 1941-ben született Hosszúpályiban (Hajdú-Bihar megye). Szülei földműves parasztok voltak, a kommunisták kuláknak nyilvánították őket. Édesapja 1950-ben elhunyt, két testvére született. (01:54) Emlékszik arra, hogyan bombázták Debrecent 1944-ben. A kommunista hatalomátvétel után a beszolgáltatások miatt rendkívül nehéz helyzetbe került a család, a körülmények csak a Kádár-korszakban javultak. (04:24) Az 1956-os forradalom csak kevéssé érintette, részt vett a debreceni tüntetéseken. (05:24) Amikor javult volna a helyzet, 1959-ben elkezdődött a környéken a TSZ-esítés. Eleinte nagyon rosszak voltak a TSZ-ben a körülmények. Aki nem akart belépni, azt megverték, kényszerítették. Véleménye szerint a rendszerváltoztatás előtt már jól működtek a TSZ-ek. (09:14) Elmondja, hogy sorkatonai szolgálatát 1961-ben Orosházán kezdte határőrként, de később szakácsképzőbe került és Beregböszörménybe helyezték. Itt ismerte meg feleségét, akit 1963-ban, nem sokkal leszerelése előtt vett el. (10:26) Visszaemlékezik nagyszüleire, mivel apja korán meghalt, nagyapja tanította a ház körüli munkákra. (11:56) Véleménye szerint a jelenlegi rendszer rosszabb, mint a Kádár-korszak, mert sok a munkanélküli és a fiatalok nem tanulnak fegyelmet. (15:20) Az interjúalany 1972-ben költözött be Debrecenbe. 28 évet dolgozott itt a húsiparban, betanított munkásként húst darabolt. Részletesen beszél munkájáról. (20:26) Elmondja milyenek voltak gyermekkorában az iskolai körülmények. Kötelezően volt úttörő. (23:50) Szenvedésekkel teli élete volt, de hiányt nem szenvedett semmiből. Felnevelt két gyermeket, nyolc unokája van. (24:48)