Gergely Ferenc részletesen beszél a német-szovjet harcokról és a világháború pusztításairól a térségben (1:47), elmeséli, hogy próbált meg ellenállni a beszolgáltatásnak és ennek következményeit (8:55), később pedig az ötvenes évek TSZ-esítéséről (24:09), majd a munka és a párttagság viszonyáról a Kádár-rendszerben.

Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).

Az interjúalany beszél tanyasi tanító édesapja munkájáról (0:06), édesapja katonai beosztásáról (4:00), a második világháborúról, kocsisként folytatott tevékenységéről (4:33), amerikai hadifogságba kerüléséről, a fogsággal kapcsolatos élményeiről (6:33), az 1956-os forradalomról és az azokban a napokban összeszedett betegségéről, és arról, hogy nem piszkálták az eseményekben játszott tevékenység miatt (12:50). Mesél munkájáról (17:40), végül egy párttitkárról, aki korábban nyilas volt és folyamatosan piszkálta (20:10).