Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
rendszerváltoztatás
iskolák államosítása
légitámadás
II. világháború

Emlékeim Dr. Németh Alajos katolikus lelkész nagybátyámról

2784 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Leírás: Az interjúalany beszél Dr. Németh Alajos papi pályájáról, II. világháború alatt végzett tevékenységéről, majd arról, hogy miért internálták az iskolák államosítását követően. Mesél rokona emlékiratairól is, melyek egy részét a rendszerváltoztatást követően adták csak ki. 00:30--Németh Alajos születése, származása, családja, iskolái, elhivatása 3:00--Németh Alajos papi pályájának kezdetei 4:39--emlékei a II. világháborúról, milyen tevékenységet fejt ki papként a háborúban 9:23--internálása az iskolák államosítása ellen való tiltakozás kapcsán 13:12--hogyan élte meg Németh Alajos a soproni bombázásokat 16:10--mi történt vele az internáló tábor után 18:10--hogyan és mikor írja a könyveit, miről szólnak, hogyan adják ki őket 23:6--mi történt az internáló táborban 25:41--mit írt a kőhidai fegyintézetről
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Mária
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopronkövesd, 1941
Interjúalany foglalkozása: lelkész
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany mesél családja II. világháborús élményeiről, a tanyasi életről, és az 1950-es és 1960-as évek mindennapjairól. 0:15--születés, szülők, élet a tanyán; 3:55--családja emlékei a II. világháborúról; 8:35--iskolái, emlékei az úttörőmozgalomról; 10:59--hogyan ünnepelték annak idején a különböző ünnepeket, miket főztek, miket ettek; 13:15--miket dolgoztak a gyerekek nyáron a tanyán; 15:0--lakáskörülményeik, milyenek voltak a korabeli házak; 18:50--mit dolgozik a helyi termelőszövetkezetben; 20:35--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei, hogyan jutnak el hozzájuk a hírek; 24:0--miért nem tudott tovább tanulni, hogyan helyezkedett el a cipőgyártásban és igyekszik továbbtanulni; 26:42--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen szórakozási lehetőségeik voltak, hol tudtak tévét nézni, hogyan tartják meg a különböző ünnepeket; 32:--hogyan tudtak elköltözni tanyáról; 33:28--KISZ tagsága; 36:31--milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban, milyen volt a GMK, milyen volt akkoriban a munkanélküliség, hogyan jutalmazzák a kiváló dolgozókat
Interjúalany: Szöllősi Józsefné Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).
Interjúalany: Adorján Sándor
Felvétel időpontja: 2011. április 26.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany 1929-ben született Túronyban (Baranya megye). Elmondja emlékeit az '50-es évekből. 1950-ben áttelepítették családjával együtt a Hortobágyra, Rejatanyára. Három mázsa holmin kívül semmit nem vihettek magukkal. (07:44) Részletesen elmondja, hogy milyen körülmények fogadták őket a tanyán. Barakkokkban, szalmán aludtak, rendőrök őrizték őket. (11:00) Mindenkinek dolgoznia kellett, kivéve, akiket az orvos munkaképtelennek nyilvánított. Részletesen beszél az itt végzett munkákról, mindennapi életről, az őrökkel fenntartott kapcsolatról. (18:52) Nagy Imre rendelete után oszlatták fel a hortobágyi táborokat. (22:00) Az interjúalanyt hazatérése után még behívták sorkatonai szolgálatra is. (23:04) 1957 januárjában átszökött Jugoszláviába, ahonnan előbb Olaszországba, majd 1959-ben az Egyesült Államokba emigrált. Munkát vállalt, megismerkedett jelenlegi feleségével. Jól élt az USA-ban, többször haza tudott jönni. Összesen körülbelül 40 évet töltött Amerikában. (26:52)
Interjúalany: Nagy József
Felvétel időpontja: 2011. április 07.