Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
egyház
katonaság
Néphadsereg
oktatás
sport
úttörőmozgalom
1956
Kultúra
párttagság

Népművelőként a Kádár-korszakban

3248 megtekintés

Hossz: 00:46:20
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a népművelői pályára, milyen feladatai voltak népművelőként, és milyen különböző munkahelyekre került művelődésszervezőként. Szól a mezőgazdaság átalakításáról, az 1956-os eseményekről, az azt követő megtorlásokról, az úttörőmozgalomról, illetve a rendszerváltoztatásról is. 0:6--születése, neveltetése, gazdálkodó nagyszüleli belekényszerítése a TSZ-be; 3:12--tanulmányai, gyermekként végzett munkái, szabadidős tevékenységei, hogyan került kapcsolatba a kultúrával; 13:0--sikertelen felvételije a színművészeti főiskolára és hogyan került végül népművelés-könyvtár szakra; 14:46--katonaság; 15:45--népművelőként végzett munkája, mennyire volt szabad keze a műsorok szervezésében; 18:22--hogyan került a gyulai úttörőház élére; 20:26--munkája a Magyar Cirkusz és Varieté vállalatban, hogyan jutott ki a vállalat munkatársaként külföldre, külföldi tapasztalatai; 24:21--emlékei az 1956-os eseményekről és az azt követő megtorlásokról; 31:30--emlékei az úttörőmozgalomról; 34:45--mi lehet a feladata a mai közösségben egy népművelőknek; 38:20--hogy sikerült elkerülnie a párttagságot, milyen a jelenlegi politikai meggyőződése
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Toldi János
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Gyula, 1950
Interjúalany foglalkozása: reklámfőnök-turnészervező
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Cseh Bertalan beszámol a második világháború alatti tapasztalatairól, a német és román katonák viselkedéséről. Kiemelte, hogy a román hadsereg katonái több alkalommal erőszakoskodtak a civilekkel,vagy házakat fosztogattak, stb. (4:30) Az '56-os forradalom és szabadságharc idején vidéken tartózkodott, bár párttag volt (kényszerítették rá), ennek ellenére Ő is üdvözölte a forradalmat. A fegyveres ellenállásban nem vett részt.(22:32) Már az 1956-os év tavaszán TSZ-be kényszerült adni földjeit és jószágait (16:25), de eme TSZ a forradalom előtt nem sokkal meg is szűnt. Viszont 1960-ban új TSZ-t szerveztek, amibe Cseh Bertalan be is lépett és annak 1990-es megszűnéséig ott is dolgozott. A rendszerváltoztatással kapcsolatban megjegyzi,hogy a '80-as években a TSZ már egészen jól működött (10:25), de a '90-es években, a rendszerváltoztatás után a mezőgazdasági tevékenység nehézkesebb lett, sokan veszítették el vagyonukat, földterületeiket, jószágaikat (11:44).
Interjúalany: Cseh Bertalan
Felvétel időpontja: 2011. március 12.

Hossz: 00:34:00
Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.
Interjúalany: Sztranyák Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. április 06.

Hossz: 00:42:00
Iskolák - 01:25, Katonaság - 03:35, Vasúti szolgálatok 05:20, front, rádiós kiképzés - 5:30-13:23, Kórházi körülmények 13:25-14:50, Háborús újítások 14:00-20:22, Felszerelés, ellátás, gyakorlatozás 20:30-24:48, Háborús hétköznapok 25:16-31:33, Kapcsolattartás a családdal 32:00-33:34
Interjúalany: Érdélyi Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 20.