Interjú

Gyűjteményhez ad
maszek
MSZMP
rendszerváltoztatás
szamizdat
párttagság
privatizáció
MSZP

A párt vezetésében

3363 megtekintés

Hossz: 00:40:20
Leírás: Az interjú mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, amelyet az MSZMP reformszárnyának tagjaként, illetve a MSZP alapítójaként élt meg. Elmondja, hogy mit ítél a szocializmus pozitív, mit pedig negatív vonásnak, illetve szól a rendszerváltoztatás előjeleiről, illetve következményeiről is. 0:15--munkája a televízióban; 4:38--mi történt vele a rendszerváltoztatást megelőző években, hogyan érezték meg a rendszerváltoztatás szelét; 17:14--hogyan volt érzékelhető a változás a megyei pártvezetésben; 19:45--a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások a megyében, az első szabad választások; 22:50--az MSZP megalakulása, ennek következményei; 27:40--a marxizmus megvalósításának nehézségei, az elmúlt rendszer pozitív és negatív vonásai, összehasonlítása más társadalmi rendszerekkel; 36:40--a privatizáció és ennek következményei, hogyan alakult át a társadalom szerkezete a rendszerváltoztatást követően
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Lévai Ferenc
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Békés, 1948
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:32:00
00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;
Interjúalany: Oláh Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.