Az interjúalany 1946-ban született. Mind a két nagyapja harcolt az első világháborúban, a Horthy korszakban a felmenői nagyon jól éltek - a család háború előtti sorsáról mesél az interjúalany(0:18). A második világháborúban az anyai ágról 3 fiú is részt vett a harcokban(5:46). Az interjúalany édesapja bevonult Flevidék és Erdély visszacsatoláskor(8:22). Az édesapja részt vett tehát a visszacsatolásokban, de nem kapott katonai behívót a későbbiekben - még a nyilas uralom alatt sem(10:00).A Szálasi rezsim alatt az interjúalany apját megválasztották falusi bírónak. Ekkor részt vett a helyi zsidók mentésében(12:21). Az interjúalany a szövetséges légitámadásokról és a falusi óvóhelyekről beszél(15:23). Valamint beszámol az orosz katonák erőszakosságáról, a nők így bujdokolni kényszerültek(17:20). 1956-ot gyerekként élte meg, bátyja Pesten tanult, de visszatért vidékre, hogy munkástanácsokat szervezzen(18:20).Édesapját felkérték, hogy a falu politikai vezetője legyen - meg is választották(20:57).A bátyja a forradalom után Sopronban tanult, de disszidált - ám édesapja hazahozta Ausztriából. Ennek a történetét meséli el(22:05).A forradalom után az interjúalany Nagycenkre járt, itt hallott először az 1956 utáni megtorlásokról(24:38). A Kádár-korszakról, a TSZ-ekről és ezek személyes vonatkozásairól mesél(26:04).A gépipari technikumba került és ott tanult tovább(29:25). A faluból 4 emberről tudott, aki disszidált (29:35).A kommunizmus alatt a család gyakorolta a katolikus vallását(30:51).A rendszerváltoztatás alatt egy buszos cégnél dolgozott. Ezzel kapcsolatban beszámol a munkahelye megszünéséről, valamint a Páneurópai Piknikről is mesél(32:36). A rendszerváltoztatás előtt 1974-ben járt először külföldön. Majd Jugoszláviában is járt. Az interjúalany mesél az útlevelek fajtáiról, a kint tapasztaltakról és az utazás lehetőségeiről(36:34).

Az interjúalany beszél családjáról, a parasztpolgárság mibenlétéről (0:20), a bírói hivatalról (2:25), valamint arról, hogyan börtönözték be apját állítólagos rendszerellenes szervezkedése miatt a Rákosi-rendszerben (4:36). Szól a Nagy Imre alatt tapasztalható enyhülésről (8:26), az osztályidegenségről és a hitéletről (9:40), valamint az tanításról és a szakmáról (12:36). Szól arról, miként élte meg a rendszerváltoztatást (20:10), hogyan kezdte politikai szerepvállalását az újraalapított FKgP-ben, hogyan lett polgármester és képviselő (22:04). Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni évek politikáját, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, és a szovjet modell magyarországi alkalmazhatóságára (22:40). Végül visszatér az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjára (28:26).

Az interjúalany beszél tanulmányairól, arról, hogy egy ideig nem tudott továbbtanulni osztályidegen származása miatt (0:36), de végül mégis elvégezte a marxista egyetemet (5:33). Mesél boltos munkájáról (7:01), polgármesteri munkájáról (9:35), a rendszerváltoztatás előzményeiről (11:57), a rendszerváltoztatás idején fennálló leányfalui pártviszonyokról (16:48), arról, hogyan lett polgármester (17:18), arról, hogyan zajlott az átmenet, valamint ismét beszél polgármesteri tevékenységéről is (30:06).