Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Néphadsereg
oktatás
rendszerváltoztatás
'50-es évek
párttagság
Kádár-korszak

Szakmunkásból a tanárig

3005 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: Propaganda
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja „Nyugat-imádó” volt, ezért inkább hitt a neki, mint az oktatásban tanított rohadó kapitalizmusnak 2:45 az ötvenes években nem nélkülöztek, édesapja vasesztergályos volt, és ő csak egyedüli gyerek, így nem okozott gondot a nevelése 5:50 Szegeden járt középiskolába; mesél arról, hogy édesapja miért nem lépett be a kommunista pártba, a Gulagokról is feleleveníti a szerzett ismeretanyagát 15:30 itthon Magyarországon erről beszélni nem lehetett 19:15 édesapja halála miatt nem ment főiskolára, így villanyszerelő lett 21:10 a díszszázadban volt katona, mesél a katonaévekről 28:24 a katonaság után az állami gazdasághoz ment vissza dolgozni, de hamar munkahelyet váltott, és a szakmunkásképzőben lett karbantartó 31:30 tíz év után átsorolták oktatónak, viszont nem volt felsőfokú végzettsége, ezért a rendszerváltozás után leépítették azokat, akiknek nem volt, de őt szerencsére nem 36:15 összehasonlítja a rendszerváltoztatás előtti és utáni szakképzést
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Kovács József
Interjúalany lakhelye: Mezőhegyes
Interjúalany született: Mezőhegyes, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 21.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).
Interjúalany: Tircsi Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 01:11:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:27), a német hadsereg bevonulásáról Kaposvárra (0:56), a nyilas hatalomátvétel utáni történésekről (10:41), a bombázásokról (17:56), a szovjetek bejöveteléről, a katonákkal kapcsolatos élményeiről (22:41), végül hosszan beszél arról, hogy a gyerekek- többek között az interjúalany- hogyan gyűjtötték be az elhagyott puskákat, és hogyan lövöldöztek velük (38:08).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. május 11.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél tanulóéveiről (0:52) és arról, hogyan lett cserkész (7:35). Külön szól a beiratkozási folyamatról (13:55), valamint a elméleti és gyakorlati képzésekről (15:21). Beszél a cserkészet anyagi helyzetéről (23:38), a táborozásokról és a nevelésről (26:40). Végül a cserkészet megszüntetéséről és a csapat tulajdonainak sorsáról beszél (40:11).
Interjúalany: Noszály Mihály
Felvétel időpontja: 2010. december 20.