Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
rendszerváltoztatás
légitámadás
óvóhely
II. világháború

Bányászsors

2605 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: kettős megszállás, 1956, Ipar
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, bányászcsaládból származik 1:09 Tatabányán a háború miatt fejlődött a bányászat, 1944 karácsonyán jöttek be először a szovjetek, a karácsonyt az óvóhelyen töltötték, de két héttel később a német tartalékok visszaszorították a szovjet csapatokat, újabb három héttel később szovjet csapatok voltak Tatabányán 6:16 felidézi a háborús időszak emlékeit 10:08 falura kellett járni, hogy élelmet tudjanak szerezni, mert a jegyrendszerrel biztosított élelem kevés volt egy családnak 12:25 Tatabányán 12 bánya volt, ezért sok bányászra volt szükség, ő a bányaipari technikumba jelentkezett 13:35 negyedéves volt a technikumban, mikor 1956-ban kitört a forradalom, Tatabányára is lejöttek pesti egyetemisták, ennek hatására a helyi fiatalok, többek között a bányásztechnikum tanulói is felvonultak, továbbá a bányászként dolgoztatott politikai foglyokat kiszabadították 15:55 fegyverekért mentek a laktanyába, de ott sortűz fogadta őket, két osztálytársa is meghalt, összesen nyolc halott volt ott 17:00 a szalagavatójuk pont a kijárási tilalom időszakára esett a forradalom leverése után 18:40 a technikumban végzettek mindig munkahelyet kaptak a bányában, felidézi az ezzel kapcsolatos feladatait 25:04 három évvel később aknászként dolgozott, felügyelte a bányászokat, elmeséli egy átlagos napját 27:36 hat évi főaknász munka után az egyik akna bányamestere lett négy éven keresztül, majd a nagyegyházi bányaüzemhez került, amelyet az Eocén Program keretében nyitottak meg 30:03 a rendszerváltoztatás során a párt kikerült a munkahelyről, a privatizációs stratégiát elhibázottnak tartja, 1991-ben ment nyugdíjba
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Vidics József
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Tatabánya, 1939
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, bányász
Felvétel időpontja: 2011. január 30.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél fiatal éveiről, oktatásáról, képzéséről, munkájának körülményeiről. Hosszan beszél a munka helyzetéről a Kádár-korszakban (12:02), illetve a Kádár-korszak mindennapjairól (21:06).
Interjúalany: Nadray Lajos
Felvétel időpontja: 2010. november 29.

Hossz: 00:50:00
Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. A Blaskovits - uradalom gépészének a fia Szegeden vegyészmérnöknek tanult, 1954-ben került Salgótarjánba, a szénbányához. Az interjú a szocialista nagyipar fellegvárának hatvanas – hetvenes évekbeli virágzásáról, Salgótarján modernizálásáról, majd a rendszerváltoztatás utáni tragédiájáról szól. Képet kapunk az ötvenes évek falusias – nyomorúságos Salgótarjánjának szocialista mintavárossá fejlesztéséről, a régi munkáskolóniák lebontásától a zsidónegyed eltüntetésén át a motorizáció kezdeteiig. A növekvő energia (szén) igény nyomán fellépő munkaerőhiány magyarázza a rendkívüli kedvezményeket: 10 év aláírása esetén kétszobás korszerű lakás vagy kertes ház juttatása, kiemelkedő bányászfizetések. Beszél a sztahanovizmus ellentmondásairól (kezdetben megérdemelt elismerés, később ellentét forrása a munkásrétegek között), a földalatti bányamunka rendkívüli nehézségéről és veszélyeiről, a munkaszervezés elveiről, a bányavállalat szerepéről a lakásépítések finanszírozásában, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek szervezésében és dotációjában. A fénykorban, a hatvanas évek közepén, 12500 fő volt a munkáslétszám. Az interjú záró része ennek a prosperitásnak a végéről, a hanyatlás okairól szól: cserearányromlás, gázár – robbanás, stagnáló szénárak, veszteségessé váló kitermelés, csökkenő energiaigény következésképpen termelési volumen, végül a záró akkord: 1990 után a bejövő nyugati tőke felvásárolja a piacokat és leállítja a szénbányászatot. 0:00 családi háttér 1:22 1954-ben végzett a szegedi vegyipari technikumban, és akkor került a szénbányába Salgótarjánban, felidézi, hogy hogyan osztotta be az 1200 forintos fizetését 5:17 mesél a korabeli bányászszállásokról és Salgótarjánról, akkoriban szinte nem voltak emeletes házak, számos villamosvasút közlekedett 11:52 a bányalaboratóriumban dolgozott, szénelemzőként 13:12 a bányavidékeken lévő nem szoba-konyhás házakból álló kolóniát lebontották, és elkezdték a szabaddá tett telkeket beépíteni 18:05 abban az időben a különböző vezetőknek voltak autói, általában Moszkvicsai, de később bejöttek a keletnémet autók 20:12 a munkahelyen és az önkormányzatnál igényelni kellett lakást, és sorba rendezték őket az újabb és újabb lakásoknál 24:45 a bányamunka nagyon kemény volt, az egyik legnehezebb szakma volt 28:11 a házak állami támogatással épültek, cserébe viszont nagy mennyiségű szenet és ezen keresztül energiát termeltek 30:00 a bányászok fizetését megemelték, hogy legyen elég munkaerő, felidézi a sztahanovista mozgalmat és a bányamunka beosztását 37:12 a 40-es években ún. kaszinókat építettek a bányászok számára, amelyek sportolási és szórakozási lehetőséget biztosítottak, többek között bálokat tartottak 41:27 a bánya foglalkozott azzal, hogy sportkörök legyenek, és voltak üzemi bajnokságok 43:56 országos szinten harmadik-negyedik helyen voltak a bányavidékek között 46:58 az olajárrobbanás miatt a bányavállalatok a nyolcvanas évekre veszteségesek lettek, ezért a villamos művektől vont el pénzt 49:24 1990 után a nyugati tőke megvette a gyárakat, és bezárta, hogy piacot vegyen
Interjúalany: Vajda István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdett iskolába járni, hogyan készítette fel édesanyja, és milyen felszereléssel dolgoztak (0:12). Rátér későbbi élményeire, a második osztályra és tanulmányai befejezésére (6:00). Szól a gyakorlóiskoláról (8:48), és arról, hogy a nővér megkérte apját, hogy tandíjmentesség fejében hagyja ott a lányát tanulni, de édesapja nem tudta nélkülözni a lányát a munkából (10:42). Szól arról, hogyan nevelte a nagyanyja, mikor édesapa cselédnek állt (15:00), majd hogyan költöztek egy rokonukhoz (19:00). Beszél II. világháborús emlékeiről, az oroszok előli bújkálásról és a rekvirálásokról (26:20). Szól arról, hogy mennyire próbálta elnyomni a vallást a kommunizmus. Őt is megfigyelték, hogy templomba vitte a gyerekeket, a férjét pedig még a rendőrség is zaklatta (31:40). Végül a rendszerváltoztatásról szól (33:50).
Interjúalany: Czipóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.