Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, pályájának kezdeteiről, üzemvezetővé való kinevezéséről. Ezt követően elmondja, hogy hogyan került át a magánszektorba már a Kádár-korszak alatt, és milyen hatással volt a vállalkozására a rendszerváltoztatás, illetve az EU-hoz való csatlakozás. Beszél a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer közötti különbségekről is. 1:17--mesél a felmenőinek a szakmáiról 2:20-- a család anyagi helyzete az ötvenes években 5:26--hogyan élte meg gyermekként az 1956-os eseményeket 7:22--a gimnázium utáni továbbtanulás és pályaválasztás, a szakmával való megismerkedésének a története, az első munkahelye 11:10--miért nem lesz katona 12:50--hogyan lesz üzemvezető Sopronban, hogyan indít GMK-t, majd magánvállalkozást az 1980-as években, milyen nehézségekkel kell szembenéznie ennek során 14:40--a rendszerváltoztatás hatása a vállalkozására, milyen külföldi kapcsolatokat épített ki 19:00--jelenlegi termékpaletta bemutatása 22:20--az uniós csatlakozás hatása a vállalkozására 25:40--a régi és a jelenlegi szakképzési rendszer összehasonlítása

Az interjúalany 1948-ban született Kiskunmajsán. A család nehéz helyzetbe került, házukat és földjüket elvették, kilakoltatták őket, Kiskunfélegyházára kellett költözniük a nagyszülőkhöz. Édesapja századosként leventéket képzett ki, 1944-ben frontszolgálatra jelentkezett, majd hadifogságba esett. Miután hazatért Kiskunmajsán bíró lett. Mivel a kommunisták szorongatták, kitanulta a villanyszerelői szakmát és abban dolgozott. Sopron környékén kapott állást, így az interjúalany nagyon keveset látta az édesapját. (04:52) Beszél iskolás élményeiről. Osztályidegen (apai és anyai részről is vitéz felmenői voltak) mivolta miatt hátrányosan megkülönböztették. Mire végzett az általános iskolával, már mehetett gimnáziumba, majd egyetemre. (10:22) Elmondja hogyan vették el a család kiskunmajsai vagyonát, telkét, házát egyik napról a másikra. 1948-ban egy Jugoszláviából menekült 16 éves magyar lány érkezett hozzájuk, 2 hónapig bújtatták. A rendszerváltoztatás után újra felkereste a családot az egykori bújtatott, azóta is tartják a kapcsolatot. (14:38) 1950-ben kellett elhagyniuk Kiskunmajsát. Édesapja a komlói bányában kapott villanyszerelői állást. Jól keresett, de az osztályidegenség miatt nem költözhettek a bánya közelébe. Közben mindig neveltek 1-2 állami gondozott gyereket is. (17:52) Az 1956-os forradalom Budapesten érte a családot. (23:24) Beszél gimnáziumi éveiről. A tanárokat nagyon tisztelték. Tudás és kapcsolatok segítségével került a Marosvásárhelyi Főiskolára. (31:42) Életének nagy részét a sport töltötte ki. A főiskolán nagyon jó baráti kapcsolatba került hallgatótársaival. (35:02) A főiskola után futballból próbált megélni, de nem volt elég a fizetés, így TSZ-ben lett főagronómus. 1978-ban ajánlottak fel neki tanári állást, pedig semmilyen képesítése nem volt. Már tanárként kezdett el testnevelésszakon tanulni Szegeden. Közben kollégiumvezető is lett. (38:24)

00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos) 05:00 - II. világháború hatása a családra 05:30 - 1956. évi családi tragédia 08:30 - '56 09:00 - TSz-esítés 13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos 14:10 - Iskola 16:00 - Szakmunkásképző - fodrász 20:30 - Maszek 24:10 - Nyugdíj