Interjú

Gyűjteményhez ad
nyilasok
sport
Rákosi-korszak
'50-es évek
leventemozgalom
Kádár-korszak
'40-es évek

Bálits Károly interjú

3067 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: Sport
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja Diszel község körjegyzője volt, édesapja vívott, emlékezik a berlini olimpia sikereire 4:40 a háború után teljesen kirabolják őket, édesapjának egyetlen ige maradt, ő az olajiparban helyezkedett el 6:45 1956 után a Volánnál, majd a Finommechanika Vállalatnál dolgozott 7:48 a leventemozgalomra emlékezik vissza, 1943-44-ben volt levente, 12-13 éves kortól volt kötelező, alaki kiképzést kaptak, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a sportra, (úszás, ökölvívás, birkózás, foci), ezek a hadászathoz is kellettek 11:58 a leventemozgalomban inkább 1938-tól volt erősebb a politikai felhang, erősebbé vált a háborús orientáció, az ötvenes évek sportsikerei a korábbi leventemozgalomból is fakadtak 14:38 ő csak egy évig volt levente, sőt a frontra is hívták őket, mert a szovjetek már Magyarországon harcoltak, főleg 12-13 éveseket, többen is a szovjet táborokban végezték 16:58 mikor elérte Nagykanizsát a háború, ő elment az olajiparosokkal Németországba a front elől, részben nyelvtanulás okán is, a szülei nyelvismeretéről is mesél 19:30 Nagykanizsát a bolgárok foglalják el, akik nem bántak jól a lakossággal 20:42 elviszik őt is közmunkára a háború idején, tankcsapdát és futóárkot ásni, az édesapja emiatt összeütközésbe kerül a nyilasokkal, ezért küldik az olajiparba dolgozni 24:05 1957-ben elbocsátják politikai okok miatt, az új állásából szintén elküldik a próbaidő után 26:22 1947-ben Nagykanizsán megalakul a vívó szakosztály, és ő is jelentkezik, mert édesapja vívó volt, de a szakosztály megszűnik, 1959-től ismét részt vesz a kanizsai vívószakosztály működtetésében, mesél a vívócsarnok építésének megszervezéséről 32:50 a Magyar Vívószövetségnél is dolgozott, beszél a vívás miliőjéről, Gömbös Gyula idejéből mesél el egy vívással kapcsolatos történetet 40:54 a vívószakosztály még mindig működik, ez a legfontosabb eredmény
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Bálits Károly
Interjúalany lakhelye: Nagykanizsa
Interjúalany született: Tapolca-Diszel, 1931
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Felvétel helyszíne: Nagykanizsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany 1948-ban született Kiskunmajsán. A család nehéz helyzetbe került, házukat és földjüket elvették, kilakoltatták őket, Kiskunfélegyházára kellett költözniük a nagyszülőkhöz. Édesapja századosként leventéket képzett ki, 1944-ben frontszolgálatra jelentkezett, majd hadifogságba esett. Miután hazatért Kiskunmajsán bíró lett. Mivel a kommunisták szorongatták, kitanulta a villanyszerelői szakmát és abban dolgozott. Sopron környékén kapott állást, így az interjúalany nagyon keveset látta az édesapját. (04:52) Beszél iskolás élményeiről. Osztályidegen (apai és anyai részről is vitéz felmenői voltak) mivolta miatt hátrányosan megkülönböztették. Mire végzett az általános iskolával, már mehetett gimnáziumba, majd egyetemre. (10:22) Elmondja hogyan vették el a család kiskunmajsai vagyonát, telkét, házát egyik napról a másikra. 1948-ban egy Jugoszláviából menekült 16 éves magyar lány érkezett hozzájuk, 2 hónapig bújtatták. A rendszerváltoztatás után újra felkereste a családot az egykori bújtatott, azóta is tartják a kapcsolatot. (14:38) 1950-ben kellett elhagyniuk Kiskunmajsát. Édesapja a komlói bányában kapott villanyszerelői állást. Jól keresett, de az osztályidegenség miatt nem költözhettek a bánya közelébe. Közben mindig neveltek 1-2 állami gondozott gyereket is. (17:52) Az 1956-os forradalom Budapesten érte a családot. (23:24) Beszél gimnáziumi éveiről. A tanárokat nagyon tisztelték. Tudás és kapcsolatok segítségével került a Marosvásárhelyi Főiskolára. (31:42) Életének nagy részét a sport töltötte ki. A főiskolán nagyon jó baráti kapcsolatba került hallgatótársaival. (35:02) A főiskola után futballból próbált megélni, de nem volt elég a fizetés, így TSZ-ben lett főagronómus. 1978-ban ajánlottak fel neki tanári állást, pedig semmilyen képesítése nem volt. Már tanárként kezdett el testnevelésszakon tanulni Szegeden. Közben kollégiumvezető is lett. (38:24)
Interjúalany: Terbe Béla
Felvétel időpontja: 2011. január 28.

Hossz: 00:32:00
00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;
Interjúalany: Oláh Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.

Hossz: 00:32:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, Sport
0:00 családi háttér, egy Romániából átköltözött családban született, a revízió idején visszaköltöznek, de a revízió után ismét Magyarországra költöznek 8:18 a debreceni egyetemen történelem-földrajz szakra veszik föl, később Kunszentmiklóson lesz gyakorló tanár 11:28 az 1956-os eseményekre emlékszik vissza, Kunszentmiklóson a kollégiumhoz mentek a tüntetők, felvonultak, a tanítás elmaradt 15:21 1957 januárjában átkutatják a kollégiumot 17:58 később behívják a rendőrségre, majd elviszik, de végül hazaengedik 22:02 odaköltöznek a szüleikhez, ekkor kéri az áthelyezését Balatonfűzfőre, az ottani szakmunkásképző kollégiumába 25:01 mesél a kollégiumban töltött időkről, és a munkáról, a kollégiumban szigorú rendszer volt, központosított rendelkezésekkel
Interjúalany: Toma János
Felvétel időpontja: 2011. március 07.