Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
MSZMP
1956
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
II. világháború

Felejtős ország

2334 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: 1941-ben született, ez nagyon meghatározta gyerekkorát. Bombázások, jegyrendszer, teljes káosz(0:24). Ahogy Makarész György, apja is kertész volt - a háború végén szakállat növesztett, hogy öregebbnek tűnjön, így igyekzte megúszni a malenkij robotot (1:57). Édesapja szociáldemokrata gondolkodású volt, a MDP-vel való egyesülés után a kommunista párt tagjává vált (3:31). Nagyon szegényen éltek, de igyekezték ezt méltósággal viselni (3:51). A gyerekkorát a mátravidéki erőműtelepen töltötte, boldogságban (4:56). A helyi iskolában magas színvonalú képzés folyt, hiszen az erőmű építéséhez érkező mérnökök magukkal hozták a tanár feleségeiket, akik nagyon műveltek voltak(5:23). 1956-ban Budapesten volt kollégista, s már a forradalmat megelőző napokban is érezte a politikai feszültséget(7:03). Október 23.-án már a forradalom zajaira ébredtek a kollégium lakói - de nem nagyon érezték (koruk miatt) a helyzet súlyát(8:26). Az iskolában fedezékbe vonultak, majd amikor csendesedett a harci zaj, nevelőtanári parancsra kivonultak a tangazdaságba, a mezőgazdasági termékeket beszedték és odaadták a felkelőknek (10:21). 1956 november 5-én vagy 6-án a kollégisták elhatározták, hogy hazamennek (13:26). Egy mátravidéki erőműhöz tartozó teherautóval le is jutottak Hatvanba(14:08). A kertészeti iskola elvégzése után a MÁV kertészetnél helyezkedett el(16:30). Itt faiskolában dolgozott 1 évig. Brigádvezetője a hábórú előtt a kenderesi Horthy birtokon volt kertész (17:30). Majd a salgótarjáni tanács mezőgazdasági vezetője felkérte a város főkertészének(19:00). Később, jó munkavégzése miatt szervezési főelőadó lett, így kapcsolatba a politikával (19:48). 1959-ben a középiskolában már csak úgy lehetett továbbtanulni, ha a diákok KISZ tagok voltak. Ebben a kényszerült helyzetben Makarész György szervezte meg a diákok KISZ-be szervezését(21:44). A KISZ-nél szervezési főelőadó lett, bár munkájából kizárta a politikát, igyekezte elkerülni az MSZMP-be való belépését(23:15).A mezőgazdasági osztályt újraalapították Hatvanban, ott dolgozott egy évet, végül onnan a gyöngyösi TSZ-hez került kertésznek(24:54). Később a hatvani kórháznál és a MÁV -nál lett kertész(26:10). Ott leszázalékolták és rokkantosították gerinc és szívproblémái miatt - nyugdíjba vonult(26:26). A nyugdíjat kiegészítendő koporsókra készített fafaragványokat(27:19). Tanácstagként 2 év után lemondott pozíciójáról, mivel nem értett egyet a tanács politikájával(27:50). A kommunista rezsim bukása előtt egy nyugdíjas szervezetben már kifejtette a véleményét a Munkásőrség feloszlatásáról. Valamint megalakították a gyöngyösi MSZP-t és Ő is üvözülte Horn Gyula pártelnökké választását(28:10)"Ez egy ilyen felejtős ország"(30:35).A szocialista párt környezetvédelmi osztályának egyik alapítója lett(30:50). Borsod-Heves-Nógrád megyében oktat virágkötést, kertészetet (36:18). Fogalommagyarázat(36:58)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Makarész György
Interjúalany lakhelye: Petőfibánya
Interjúalany született: Gyöngyös, 1941
Interjúalany foglalkozása: kertész
Felvétel időpontja: 2011. május 24.
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)
Interjúalany: SZARKA JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszámol édesapja második világháborús tragédiájáról (1:14), szegedi háborús élményeiről (5:26), Kodály Zoltán fogadásával kapcsolatos történetéről (12:48). Beszél arról, hogyan élte meg a Rákosi-rendszer időszakát (18:54), mesél Szeged háború utáni újjáépítéséről (20:48), nagybátyja családjának kitelepítéséről (23:42), az 1956-os szegedi eseményekről (25:19), arról, hogy miért nem engedélyezték, hogy belépjen a KISZ-be (27:53). Megemlíti az '50-es években uralkodó légkört (31:13), és a lakásuk fölött elszállásolt szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeit (33:33), végül a pedagógusok '60-as évekbeli lehetőségeit (39:33).
Interjúalany: Györffy Imréné
Felvétel időpontja: 2011. január 04.