Interjú

Gyűjteményhez ad
hadikórház
Románia
Jugoszlávia
Kárpátalja
I. világháború
Ukrajna
vasút
partizán
szovjet megszállás
Erdély
éhezés
Szocialista Brigád
II. világháború
Voronyezs
kényszermunka
visszacsatolás
Trianon
légitámadás
hadifogság
Szovjetúnió
Felvidék
kommunista diktatúra
internálás
katonaság
gyűjtőtábor
NKVD
börtön
ÁVO/ÁVH

Tizenkét év orosz fogságban

3020 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, valamint arról, hogyan kellett 1919-ben elhagyniuk a Felvidéket (0:24). Rátér iskolaéveire, arra, hogy miként nevelkedett fel katonák között, s ez miként hatott későbbi hivatására (4:58). Szól katonai kiképzéséről a Ludovika Akadémián (07:28), majd II. világháborús emlékeit eleveníti fel, a kárpátaljai bevonulást és a délvidéki harcokat, az otthoni ház lebombázását és a család elmenekülését, valamint sebesülését és fogságba esését (7:28). Beszél megérkezésükről az Urálba, a bevagonírozás körülményeiről, az ellátásról (14:14), valamint a járványokról és saját megbetegedéséről (16:45) . Elbeszéli, hogyan faggatták az NKVD-sek katonai múltjáról (21:00), majd azthogy a különböző hazaszállítási transzportokból mindig kihagyták, és hogy más táborba helyezték (23:11). Sőt, végül koholt vádak alapján börtönbe vetették és 25 év GULAG-ra ítélték (27:34), így került a sztálingrádi téglagyárba (31:13). Beszél az ottani munkakörülményekről, a 100 fokos párában való munkáról (32:38), majd arról szól, miként került vissza az Urál környékére, majd végül szállították haza Magyarországra (35:48). Végül feleleveníti visszatérését Magyarországra, azt, hogy az ávósok vették át a határon, és még itthon is börtönbe vetették egy évre. 1956 október 8-án szabadult, s végre elvehette menyasszonyát, aki tizenkét évig várt rá (37:38).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
Interjúalany neve: Koós Ottó
Interjúalany lakhelye: Gödöllő
Interjúalany született: , 1915
Interjúalany foglalkozása: segédmunkás
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, a régi értékekről (0:25), majd rátér oktatására, a tanyasi iskolára, a fegyelmezésre (5:42). Szól a leventemozgalomról és annak katonás rendjéről (10:10), majd a kiképzés gyakorlatairól (11:40). Ipari tanuló lett, cipésznek tanult, és nem lett katona (12:40). Szól világháborús élményeiről, a háború dúlásáról (16:20). Rátér az orosz katonák bejövetelére: iparosként nekik kellett dolgoznia (17:58). Szól a háború utáni nehéz helyzetről, a cserekereskedelemről, az élelmiszerhiányról, például arról, hogyan szerzett tejet a kisfiának (20:00). Szól a munkalehetőségekről, arról, hogyan került a tűzoltósághoz, aztán az építőiparba, aztán pedig különböző konyhákra élelmezési beszerzőnek (21:50). A gödöllői egyetem konyhájának dolgozott, amikor kitört az 1956-os forradalom. Erről szóló emlékeit meséli el, azt, hogyan ment haza Vácra gyalog, illetve hogyan keresték az oroszok Szuezt (24:10). Szól arról, hogy miként került a gimnáziumhoz dolgozni, és arról, hogy milyen változásokon ment át a gimnázium mindennapi élete, erkölcsei, fegyelme (30:00). Beszél arról, hogy a legjobb talán a Horthy-korszakban volt az élet (35:55). Elemzi a Kádár-korszak életkörülményeit is (38:40), illetve beszél mostani elfoglaltságairól és fiataloknak szóló üzeneteiről is (40:30).
Interjúalany: Domokos József
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:50:00
Egy Kárpátalján született nyugdíjazott pedagógus beszél iskoláztatásának körülményeiről, második világháborús élményeiről (1:38), Kárpátalja helyzetéről 1945 után, a határátlépés nehézségeiről, az oktatásról (5:29), a Budapesten eltöltött egyetemi éveiről (13:25), a munkavállalás lehetőségeiről, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett állásáról, a pártonkívüliségről, illetve a teológiai végzettség hátrányairól (33:33), a kommunizmus alatti vallásgyakorlás lehetőségeiről, illetve a helyi pártapparátussal fennálló viszonyáról (45:00)
Interjúalany: Dr Medve Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. január 12.

Hossz: 00:36:00
Fuchs József, 81 éves, nyugdíjas, orosz szakos tanár egy szegény sváb családba született Szendehelyen. Édesanyja belépett a Volksbundba, ezért a szovjet csapatok elől Németországba menekültek. Ott érte a háború vége, tanúja volt az amerikai megszállásnak. Innen önként hazatértek, de ezt megbánta, és a kitelepített svábokkal illegálisan visszaszökött Németországba. Ott próbált dolgozni, majd miután az anyagi helyzete némiképp stabilizálódott, hazajött, hogy testvéreit segíthesse. Bekapcsolódott a háború utáni "cserekereskedelembe". 03:30-ig a család bemutatása; 03:30-06:00 német toborzás a svábok körében; 06:00-08:30 szlovák-magyar viszony; 08:30-09:00 édesanyja belép a Volksbundba; 09:00-09:50 menekülés; 09:50-12:50 élet Németországban; 12:50-18:40 amerikai megszállás; 18:40-22:20 az orosz nyelv tanítása; 22:20-25:46 hazatérés Németországból; 25:46-26:35 visszaszökés Németországba a kitelepítettekkel; 26:35-31:48 munkahelyek; 31:48-34:30 hazatérés, vizsgálóbizottság; 34:30-36:13 cserekereskedelem.
Interjúalany: Fuchs József
Felvétel időpontja: 2010. december 08.