Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
Gulág - Málenkij robot
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
'50-es évek
hadifogság
II. világháború
Románia
'40-es évek

"Egy mezőségi legény a II. világháborúban". Szabó Balázs emlékei a magyar és román hadseregről, valamint az orosz hadifogságról

2468 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: Mindennapi élet , GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany 1924-ben született Mezőbergenyében (Románia). 1943-ban behívták katonának. Székely-magyar tüzérhadosztályba került, hat hétig tartott a kiképzés Marosvásárhelyen. (04:54) Vonattal vitték ki őket Dnipro-ba a keleti frontra. A helyi hadikórházat többször bombázták az amerikaiak(?). Elmondja, hogyan kellett menekülniük és visszavonulniuk a Maros völgyében. (08:38) Orosz hadifogságba esett, a máramarosszigeti táborba vitték. Rabtársaival embertelen körülmények között marhavagonokban szállították a Szovjetunióba. Mire a donyecki bányákhoz értek, már sokan meghaltak. (12:06) Egy teljesen üres lágerbe kerültek, előttük lengyelek voltak ott. Az élelmezés rendkívül gyenge volt. Beszél a táborban uralkodó viszonyokról. Bányában kellett dolgoznia 3 éven keresztül. A napi norma 28 tonna szén kitermelése volt 20 embernek, amely lehetetlen volt. Hogy teljesíthessék a követeléseket, a szén helyett köveket és földet raktak a kosarakba. Emellett kolhozokban és vasúti pályaudvarokon is dolgoztak. Naponta 10-15 ember halt meg. (16:32) Az interjúalany összebarátkozott egy szovjet tiszttel, ő segített neki hazajutni. Részletesen elmondja hazajutásának történetét. Egy hónap után jutott el az orosz-román határhoz, minden még nála lévő holmit elvettek. A fogsányi elosztótáborba került, ekkorra már 33 kg-ra fogyott le. (24:52) Elmondja hazajutásának történetét. Nem akarták elengedni a táborból, helyiek és lefizetett román katonák segítségével tudott hazaszökni. Szülei nem ismerték fel. (28:28) Egy hónapja volt csak otthon, amikor megérkezett a román katonai behívó. Lefizetésekkel sikerült szüleinek még két hónapig otthon tartania, amíg megerősödött. A margitai laktanyába került. Beszél a román hadseregben töltött időről. (32:00) Nehéz volt ennyi év katonaság után visszailleszkednie a társadalomba. Elmondja milyenek voltak az átlagos napjai a román hadsereg katonájaként. (41:10)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: SZABÓ BALÁZS
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: , 1924
Interjúalany foglalkozása: szabó
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
Tárgy: egyházak, szovjet megszállás, GULAG/GUPVI
Olofsson Placid atya elsősorban a gulágon végzett lelkipásztori tevékenységéről beszél. Isten segítségével csodával határos módon tudott misézni és tartotta a lelket rabtársaiban. Megemlíti a világháború előtti éveit, letartóztatását, elhurcolását. Beszél szabadulása utáni fizikai munkásként ledolgozott éveiről.
Interjúalany: Olofsson Károly Placid
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Hossz: 00:43:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany szól születéséről, szegény családjáról (0:08), majd rátér arra, hogy sváb származásúként hogyan terelték őket össze az iskolában, hogy elvigyék. Azokat, akik elbújtak, azzal fenyegették meg, hogy helyettük a családtagjaikat viszik el (1:00). Elmeséli a bevagonírozást (4:00), majd a megérkezést, azt, hogy fagyott deszkából priccseket csináltak, és szétosztották az embereket különböző munkákra (6:05). Szól a higanybányáról (8:25), majd a betongyárról, és arról, hogy az idősebb oroszok kedvelték a magyarokat, a fiatalok azonban nem (9:20). Szól a tetűről és a poloskákról, a tisztálkodásról (11:24). Elmeséli, hogyan próbált meg a testvérével megszökni, hogyan tették őket ideigelenesen egy német lágerbe, ami viszonylag jobb volt, majd hogyan hallgatták ki őket (13:55). szól a tábor leégéséről, őket vádolták a gyújtogatással, és ezért meg akarták őket tizedelni. Mikor az oroszok rájöttek, hogy a fűrészpor-szigetelés gyulladt ki, ettől elálltak (18:00). Szól arról, hogy a lányok is egy közeli lágerben voltak (20:10), majd az orosz katonákról (22:30). Arról is szól, hogy a végén már fizetést is kaptak, amit helyben kellett elkölteni. Elmondja, hogy az oroszok csak ötösével tudtak számolni, vagy abakusszal. A könyvelő osztotta ki a pénzeket, de sok volt a zsebtolvajlás (23:00). Szól a temetésekről, betegségekről (25:30), majd a higanygőz veszélyeiről (27:42). Furcsa volt hazajönni öt év után, ahol megint a mezőgazdasággal kezdett foglalkozni (29:00). Szól bátyja amerikai hadifogságáról, a családdal való kapcsolattartásról (31:35), valamint arról, hogy a környékükről csak a katolikusokat vitték el, a reformátusokat és a románokat nem (34:15). Beszél arról, hogy kikkel tartja a kapcsolatot a régi táborlakók közül (35:35), valamint arról, hogy mennyire tanult meg oroszul és milyenek voltak az oroszok (38:50)..
Interjúalany: Csizmár Antal
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 01:07:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár