Interjú
Gyűjteményhez ad
Szegények voltunk - munkatáborban
2137 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Témakörök:
GULAG/GUPVI
Leírás:
Az interjúalany szól születéséről, szegény családjáról (0:08),
majd rátér arra, hogy sváb származásúként hogyan terelték őket
össze az iskolában, hogy elvigyék. Azokat, akik elbújtak, azzal
fenyegették meg, hogy helyettük a családtagjaikat viszik el
(1:00). Elmeséli a bevagonírozást (4:00), majd a megérkezést,
azt, hogy fagyott deszkából priccseket csináltak, és
szétosztották az embereket különböző munkákra (6:05). Szól a
higanybányáról (8:25), majd a betongyárról, és arról, hogy az
idősebb oroszok kedvelték a magyarokat, a fiatalok azonban nem
(9:20). Szól a tetűről és a poloskákról, a tisztálkodásról
(11:24). Elmeséli, hogyan próbált meg a testvérével megszökni,
hogyan tették őket ideigelenesen egy német lágerbe, ami
viszonylag jobb volt, majd hogyan hallgatták ki őket (13:55).
szól a tábor leégéséről, őket vádolták a gyújtogatással, és ezért
meg akarták őket tizedelni. Mikor az oroszok rájöttek, hogy a
fűrészpor-szigetelés gyulladt ki, ettől elálltak (18:00). Szól
arról, hogy a lányok is egy közeli lágerben voltak (20:10), majd
az orosz katonákról (22:30). Arról is szól, hogy a végén már
fizetést is kaptak, amit helyben kellett elkölteni. Elmondja,
hogy az oroszok csak ötösével tudtak számolni, vagy abakusszal. A
könyvelő osztotta ki a pénzeket, de sok volt a zsebtolvajlás
(23:00). Szól a temetésekről, betegségekről (25:30), majd a higanygőz veszélyeiről (27:42). Furcsa volt hazajönni öt év után, ahol megint a mezőgazdasággal kezdett foglalkozni (29:00). Szól bátyja amerikai hadifogságáról, a családdal való kapcsolattartásról (31:35), valamint arról, hogy a környékükről csak a katolikusokat vitték el, a reformátusokat és a románokat nem (34:15). Beszél arról, hogy kikkel tartja a kapcsolatot a régi táborlakók közül (35:35), valamint arról, hogy mennyire tanult meg oroszul és milyenek voltak az oroszok (38:50)..
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve:
Csizmár Antal
Interjúalany lakhelye:
Kaplony
Interjúalany született:
Kaplony,
1927
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. november 27.
Felvétel helyszíne:
Kaplony
Interjút készítette:
Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen
