Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
egyház
Gulág - Málenkij robot
egészségügy
románok
svábok
Szovjetúnió
propaganda
éhezés
szovjet megszállás
vasút
Római Katolikus Egyház

Szegények voltunk - munkatáborban

2152 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany szól születéséről, szegény családjáról (0:08), majd rátér arra, hogy sváb származásúként hogyan terelték őket össze az iskolában, hogy elvigyék. Azokat, akik elbújtak, azzal fenyegették meg, hogy helyettük a családtagjaikat viszik el (1:00). Elmeséli a bevagonírozást (4:00), majd a megérkezést, azt, hogy fagyott deszkából priccseket csináltak, és szétosztották az embereket különböző munkákra (6:05). Szól a higanybányáról (8:25), majd a betongyárról, és arról, hogy az idősebb oroszok kedvelték a magyarokat, a fiatalok azonban nem (9:20). Szól a tetűről és a poloskákról, a tisztálkodásról (11:24). Elmeséli, hogyan próbált meg a testvérével megszökni, hogyan tették őket ideigelenesen egy német lágerbe, ami viszonylag jobb volt, majd hogyan hallgatták ki őket (13:55). szól a tábor leégéséről, őket vádolták a gyújtogatással, és ezért meg akarták őket tizedelni. Mikor az oroszok rájöttek, hogy a fűrészpor-szigetelés gyulladt ki, ettől elálltak (18:00). Szól arról, hogy a lányok is egy közeli lágerben voltak (20:10), majd az orosz katonákról (22:30). Arról is szól, hogy a végén már fizetést is kaptak, amit helyben kellett elkölteni. Elmondja, hogy az oroszok csak ötösével tudtak számolni, vagy abakusszal. A könyvelő osztotta ki a pénzeket, de sok volt a zsebtolvajlás (23:00). Szól a temetésekről, betegségekről (25:30), majd a higanygőz veszélyeiről (27:42). Furcsa volt hazajönni öt év után, ahol megint a mezőgazdasággal kezdett foglalkozni (29:00). Szól bátyja amerikai hadifogságáról, a családdal való kapcsolattartásról (31:35), valamint arról, hogy a környékükről csak a katolikusokat vitték el, a reformátusokat és a románokat nem (34:15). Beszél arról, hogy kikkel tartja a kapcsolatot a régi táborlakók közül (35:35), valamint arról, hogy mennyire tanult meg oroszul és milyenek voltak az oroszok (38:50)..
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Csizmár Antal
Interjúalany lakhelye: Kaplony
Interjúalany született: Kaplony, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Kaplony

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).
Interjúalany: Jancsó Kálmánné
Felvétel időpontja: 2010. december 29.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél szülőhelyéről, a Horthy-korszak oktatásáról, diákcsínyeikről és munkáikról (0:00), majd rátér a tanítóira (3:50). Szól a leventemozgalomról, a kiképzésekről (6:45), valamint a II. világháború kitöréséről (10:58). Beszél Sopron többszöri bombázásáról, és arról, hogy az emberek először nem akarták elhinni, hogy bombázzák őket (13:00). Elmeséli, hogyan élt át egy légitámadást a celldömölki úton, és hogy látta a pusztítást és a sok holttestet, amit hátrahagyott (15:14). Beszél Horthy sikertelen kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, valamint a Hunyadi SS-ről és az ott uralkodó agresszív légkörről (15:50). Szól arról, hogy Graz környékén megpróbáltak nyugati hadifogságba esni, de végül az oroszok kapták el őket, valamint arról, hogy fiatal koruk miatt nem vitték el őket hadifogságba (17:55). Végül elhelyezkedéséről szól, valamint színészi felvételijéről (19:28).
Interjúalany: Baán Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról, különös tekintettel az osztatlan iskola hasznosságára (0:20). Szól középiskolájáról, annak kiváló irodalomoktatásáról (6:16). Beszél a kollégiumi életről (07:50), a mindennapokról és az oktatás kiváló minőségéről, a tanítványok sikereiről (11:40). Beszél középiskolai felvételijéről, és arról, hogy itt is hátrányos megkülönböztetéssel járt, hogy édesapja nem kívánt belépni a termelőszövetkezetbe (15:15). Szól az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a helyi párttitkárról, aki sok ártatlant is az állambiztonság kezére játszott. Elmeséli azt is, amikor egy fekete autó megállt az iskola előtt, és begyűjtötte a feljelentetteket (18:00). Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról (22:26), és arról, hogy édesapja katonaszökevényeket bújtatott 1956-ban (24:00). Szól egyetemi felvételijéről, összehasonlítva a debreceni KLTE-n és a budapesti ELTE-n található viszonyokat (30:38), majd az egyetemi életről, a karok közötti barátságokról és a hazautazásokról szól (35:16).
Interjúalany: Németh Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 28.