Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
Gulág - Málenkij robot
határőrség
államigazgatás
Szovjetúnió
szövetkezetek
kolhoz
éhezés
szovjet megszállás
útlevél

Malenykij robot

2395 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, származásáról (0:10), és arról, hogy málenkij robotra vitték a második világháború után. Szól a hidegről, az éhezséről is, valamint arról, hogy magyar származása egyszer megmentette a haláltól. Az orvos meglátta magyar koronás tetoválását, és segített rajta, mert ő is magyar volt (0:50). Elmesél egy esetet, amikor holttesteket kellett pakolnia, s közben egy magyarul tudó orosszal ismerkedett meg (6:10). Beszél arról, hogy mikor szabadult az első táborból, és milyen körülmények között vitték át Piroszkiba (9:20). Itt egy tatár kolhozban kezdett dolgozni, majd később hogyan szerzett munkatapasztalatot és kezdett önállóan dolgozni, pl. hentesként. Ekkor ismerkedett meg feleségével, házasodtak össze, és kezdtek házat építeni (14:50). Szól arról, hogy meghívó kellett volna ahhoz, hogy hazamenjen, ezért el kellett utazniuk Moszkvába a magyar nagykövetségre (20:55). Szól arról, hogy érkeztek meg viszontagságos út után, a bürökrácival küzdve Rodnába (27:15). Végül rátér arra, hogyan érkeztek meg végleg haza (33:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Interjúalany neve: Fekete Ferenc
Interjúalany lakhelye: Lajosmizse
Interjúalany született: Lajosmizse, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Lajosmizse

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Az interjúalanyok beszélnek a családjukról, gyerekkorukról, tanulmányaikról (0:29), munkájuk kezdetéről (1:38), a kereseti lehetőségekről, a munkakörülményekről (3:05), megismerkedésükről, házasságukról (7:32), arról, hogy egy tanyára költöztek a házasságkötésük után (10:05). A feleség beszél későbbi munkájáról (11:19), kitérnek a kommunizmushoz való hozzáállásukra (11:48), a szocialista brigádokra (13:02), valamint a háztáji földre (16:50).
Interjúalany: Szaszák Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. október 30.

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél a családjáról (1:10), tanulmányairól, az iskolai sportéletről (1:48), arról, hogy édesapja megjárta a Don-kanyart, majd hadifogságba került (8:34), visszatér a családja bemutatására (11:10), majd hosszan mesél a kollégiumról, kollégiumi munkájáról, a szakmunkásképzésről (18:05).
Interjúalany: Csépe György
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:30:00
4 fiútestvér közül ő volt a legkisebb, Ede bátyja el is esett a keleti-fronton(0:6). 1944-ig, a bombázásig a nagynénje házában élt(0:31). 14 éves korában élte meg a bombázást, szerencsére a szőnyegbombázás szélén lakott, így elkerülték a bombák(2:26). A délkeleti irányból érkező gépek először nyomjelző lövedékeket dobtak le, ezután érkezett a háromhullámos bombázás(4:02).Kimenekültek a Zagyva gátjához, onnan nézték a füstölgő romokat, majd pár óra múlva visszamerészkedtek a városba(5:50).Az utcák és az épületek 60-80% elpusztult(6:14).Ezután nem élt át ilyen közvetlenül bombázásokat, mert a légiriadó esetén kimenekültek az országból(7:15) 1944. szeptember 19.-én, az utolsó bombatámadás alkalmával 130 gép támadta Szolnokot(8:16). Szolnok városát 9 légitámadás érte, a célpontok főként a hidak, a vasút, repülőtér vagy más intézmények voltak(8:35) A közuti hidat 1944 augusztusában pedig láncos bombákkal támadták, de ez nem járt sikerrel(8:50).1944 november 4.-én jöttek be a szovjet csapatok, de egy puskalövés nélkül, mivel a német hadsereg már elhagyta a térséget(11:22). A szovjet katonák a Petőfi utcán közelítették meg a város központját, a németek egy kivételével az összes hidat felrobbantották(12:56). A hidak felépítésében munkaszolgálatosok, később pedig civil vállalatok segédkeztek - Szurovecz Pál is itt dolgozott több hónapig(13:34).1950-ben be kellett vonulnia, egy hadosztályparancsnok gépkocsivezetője lett.(15:00) Majd a Honvédségen belül gépkocsivezetőoktató lett(16:04). Amikor szabadságon volt egy távirati parancsot kapott, amit megkésve teljesített, így egy év börtönre ítélték(16:15). Ebből 2 hónapot a fogházban töltött, majd Inotára és Kazinczbarcikára rendelték kényszermunkára(17:40). Ezután visszaszállították a Katonai Főügyészségre, a börtönbe(18:30).Két hónap múlva egy katonai munkatáborba szállították, ahol másfél hónapig tengődött, végül innen hazaengedték szabadságra(20:36). Kaposváron kellett újra bevonulnia, egy gyalogosegységnél lovász lett (21:06). A gyalogoshadosztály központja a keszthelyi Festetics kastély volt(22:23). A Honvédségnél futbalozott, már 17 éves kora óta játszott profi csapatoknál(23:57). Cukorgyárban is dolgozott, majdnem 40 évig, géplakatosként(25:41). Volt olyan időszak, amikor a gyár egy "kampányban" 70000 vagon cukorrépát dolgozott fel(26:47).Amikor a gyárat lebontották Szurovecz Pál szeretett volna pár képet készíteni arról a helyről, ahol y40 évet dolgozott - nem engedték meg neki(28:16)
Interjúalany: Szurovecz Pál
Felvétel időpontja: 2011. január 14.