Interjú

Gyűjteményhez ad
Apró Antal
Gerő Ernő
1956
Horn Gyula
Kádár-korszak
Marosán György

A Péterfy Sándor utcai Kórház szabadságharcosai között voltam

2554 megtekintés

Hossz: 00:40:32
Témakörök: 1956, megtorlás
Leírás: Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került az 1956-os forradalmárok közé, és hogyan kezdett mentőzni a Péterfy Sándor utcai Kórház önkénteseként. Beszél a forradalmat követő megtorlásokról és arról is, hogy hogyan alakult az ő személyes sorsa 1956 után. 0:13--hogyan, miért áll be a forradalmárok közé; 4:44--hogyan kerül a Péterfy Sándor utcai Kórházba és hogyan áll be önkéntesként segíteni a mentésbe; 9:43--hogyan segít a falu a városnak; 12:11--a forradalom utolsó napjai, a forradalom leverése, a kórház megszállása, Angyal István elfogása; 18:00--hogyan helyezkedik el ezután a Hein Pál Gyermekkórházban majd kántorként Pécelen; 19:40--hogyan kerül újra kapcsolatba Obersovszky Gyulával, milyen büntetést kaptak ők a forradalom után; 23:40--az új rendszer kiépülése 1956 után, megtorlások, találkozása Horn Gyulával a forradalom ideje alatt; 31:40--meddig él még az emberekben az 1956-os szellem, milyen megtorlások voltak, milyen volt az 1957-es május 1-i ünnepély; 36:0--mi az igazság Mező Imrével kapcsolatban
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
Interjúalany neve: Szerényi József
Interjúalany lakhelye: Pécel
Interjúalany született: Budapest, 1932
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családja váci származásáról, nagyszülei életkörülményeiről, a járványokról, illetve a dzsentrivilágról és a polgárosodásról (0:10). Röviden kitér olaszországi kiállítására a rendszerváltoztatás után (6:00). Beszél II. világháborút illető emlékeiről, a német katonákkal való kapcsolatról (9:00), külön szólva az angol-amerikai bombázókról (12:34). Beszél a cserkészetről (12:23), kitérve annak két világháború közötti politikai céljaira (18:20) és 1945 utáni ellehetetlenítésére (19:45). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, az emlékmű ledöntéséről (21:02), a munkástanácsok megválasztásáról és saját szerepéről (24:00). Szól a váci rádió működtetéséről (27:48), az oroszok bejöveteléről, a MUK mozgalomról, és saját illegális működéséről (29:28). Felidézi Brusznyai Árpád működését, elmondja, miként lett tanú a házkutatásnál, illetve hogyan ítélték halálra a forradalmárt (32:40). Elmeséli, hogy őt is kihallgatták, és megpróbálták beszervezni (35:18). Végül rövid kitér a Kádár-korszak végének eseményeire, és elmeséli, hogyan kereste meg öccsét egy 56-os váci tűzharc közepette (39:46).
Interjúalany: KOCSIS IVÁN
Felvétel időpontja: 2011. január 17.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany 1929-ben született Szekszárdon. Gyermekkorának egy részét itt töltötte, 10 évesen költözött át a család Fadd településre. Édesapja 36 évesen tüdőgyulladásban meghalt. Édesanyja nem házasodott újra. Összesen hárman vannak testvérek. (03:02) Beszél nagyszüleiről. Anyai részről csak nagyanyját ismerte, akivel belsőséges kapcsolata volt. Apai nagyapja molnár volt, mellette szőlőt termesztettek. (09:04) Elemi és polgári iskoláját Faddon végezte. Nem volt pénz arra, hogy továbbtanuljon. Katolikus nevelést kapott. Végül 1944-ben felvették a Királyi Honvédség Híradós Iskolájába, Budapestre. Ekkor még nem látta előre a háború kimenetelét. Őt is a frontra vezényelték és Németország felé vonultatták. Ausztriában találkozott sógorával és több rokonával, sikerült az ő munkaszolgálatos szakaszukhoz szöknie. 800 km-t gyalogolt le, mire májusban amerikai fogságba kerültek. A fogolytáborban együtt volt németekkel és olaszokkal is. Beszél a lágerben uralkodó rossz körülményekről. Szerencsére május közepén már kiengedték a táborból, de haza nem mehettek volna. (17:18) 1945 szeptemberében három társával együtt indult gyalog haza. Passaunál majdnem elfogták őket az amerikaiak, de sikerült megszökniük. Ausztrián is sikerült vonattal átjutnia mindegyik megszállási övezeten. (23:10) Magyarországon azonnal szétválasztották a katonákat (tisztek, tisztesek és közkatonák, 18 év alattiak). Mivel kiskorú volt, őt nem bántották. (24:12) A kommunista hatalomárvétellel megváltoztak az életkörülmények is. Ekkor már katona volt. Beszél a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről. Hazament segíteni az aratásra, olyan kevés ételt hagytak csak meg a kommunisták, hogy még az ő repülős szervezete sem bírta a kemény munkát. 1953 után lett csak jobb a helyzet Nagy Imre miniszterelnöksége alatt. (26:20) Repülősként elsősorban a fiatal katonákat oktatta, politikával nem foglalkozott. (28:20) Az 1956-os forradalom alatt Szolnokon szolgált. Távollétében beválasztották a Forradalmi Katonai Tanácsba. Fegyveres harcok nem alakultak ki, később sem vonták felelősségre. Nem akarta megdönteni a Szovjetuniót, hanem a hibákat kijavítva akarta újjáépíteni a szocializmust. A forradalmárokat nagyra becsüli és mélységesen elítéli a Kádár-rezsimet a megtorlások miatt. 1984-ben ment nyugdíjba, ez idő alatt hiába volt magas beosztásban, semmit nem tudott arról, hogy milyen megtorlások voltak, ezekről csak 1989-ben szerzett tudomást. (36:10) Megveti a Kádár-rendszert aljas cselekedetei miatt, de véleménye szerint voltak pozitív eredményei is. Megpróbálták kijavítani a korábban elkövetett hibákat. Szerinte jó volt az ipari és mezőgazdasági fejlesztés, a rokon parasztok jókat mondtak neki a szövetkezeti rendszerről. (42:02) A rendszerváltoztatás legnagyobb hibájának tartja, hogy nem tudott munkahelyeket teremteni és a közbiztonságot garantálni. (42:42)
Interjúalany: Merfelsz István
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a gyermekkorában átélt II. világháborúról, Sopron bombázásáról (0:11), majd a háború utáni szegénységről és a jegyrendszerrel (1:12). Rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (04:30) és arról, hogyan döntöttek a disszidálás mellett, és végül hogyan tettek le róla (07:35). Szól nagybátyjairól, akik Angliában élnek 1947-es kitelepítésük óta, és arról, hogy mikor mertek először Magyarországra látogatni (8:45, 22:50). Folytatja 1956-os emlékeit, és szól arról, hogy miket hallott a november 4. utáni megtorlásokról (10:30). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről és a szórakozási lehetőségekről (13:45). Szól a határátlépés nehézségeiről, a határsávról, valamint a határátlépési rendszer ésszerűtlenségéről (18:30). Elmeséli, hogyan kerülte el, hogy besorozzák a hadseregbe (24:18). Szól arról, hogyan helyezkedett el fiatal mérnökként, és elemzi az Új Gazdasági Mechanizmust (27:42), valamint a házgyári programot és a faipar helyzetét (30:42).
Interjúalany: Dr. Hanyvári Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 04.