kollektivizálás

Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok

Az interjúalany rövid bemutatkozás után a gyermekkor és a család kapcsán apja első és 2. világháborús részvételéről, majd amerikai fogságáról szól. Ezután rátér különleges, biogenetikai kutatások tárgyát is képező családja és Ivád község bemutatására, majd visszakanyarodik a világháború témájához. A következő részben tanulmányairól és pedagógusi hivatásáról beszél. Ezt követően újra a nagycsalád témaköre kerül elő, s ezzel összefüggésben beszél a TSZ szervezés időszakáról is, majd tanári munkájának egyes különleges eseteit villantja fel (pl: szeminárium vezetése, esti iskola). 0:13--születés, család, szülei, apja háborús emlékei; 4:0--apja hadifogsága Németországban; 5:8--a családja története; 12:56--emlékei a II. világháborúról, hogyan nézték partizánnak; 17:28--hogyan alakult tovább a sorsa a II. világháború után, hogyan utasították el a tanítóképzőről és hogyan tudott mégis továbbtanulni; 19:42--milyen volt az infláció; 20:39--hogyan tudta végül elvégezni a tanárképzőt és hogyan lett logopédus; 23:20--milyenek a ma élő rokonaik, mennyire tartja velük a kapcsolatot; 25:23--hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 28:18--hogyan lépett be édesapja a TSZ-be, miért nem kellett tanárként a téeszesítés mellett agitálnia; 33:58--hogyan tartott politikai szemináriumot, kiket tanított, milyen emlékeket őriz a tanításról

Az interjúalany mesél a II. világháborúról, az orosz fogságról, az 50-es évekről, a beszolgáltatásokról, a TSZ-rendszerről és a TSZ-ben végzett könyvelői munkájáról. 0:13--születés, család, apja és nagybátyja I. világháborús szolgálta, testvérei II. világháborús szolgálata; 3:35--gimnazista évei; 6:12-- hogyan emlékszik a különböző országrészek visszacsatolására, milyen volt a vallásos élet a korabeli iskolában; 8:43--hogyan emlékszik az ország német megszállására, hogyan érintette a tanulmányait a háború; 10:19--hogyan esett munkaszolgálatosként amerikai fogságba Ausztriában; 12:16--hogyan jutott haza Magyarországra és hogyan vitték el kényszermunkára; 17:0--a Gulágon töltött idő; 23:0--művelődési lehetőségek a táborban, hogyan tett szert új, marxista világképre tábori tapasztalatai alapján; 25:30--hazaérkezése, mi fogadja itthon, hogyan módosították az itthon látottak a világképét; 28:35--hogyan kerül előre a hivatali ranglétrán, könyvelői munkája a TSZ-ben

00:00 - gyermekkora, családja, milyen nehézségei voltak a továbbtanulás során az apja fehér gárdista tagsága miatt; 03:40 - szülei, hogyan viszik el apját, mint kulákot, hogyan zajlott a padlássöprés; 07:39 - apja fogsága, hogyan került bajba az apja a helyi Kolhoz megalapításának sikertelensége miatt, milyen volt az élet vidéken a Rákosi-korszakban, milyen volt a munka a TSZ-ben; 13:57 - hogyan alakult ki annak idején a tanyasi élet, milyen volt a tanyasi élet (nők helyzete, oktatás, gazdálkodás), hogyan szüntették meg a tanyavilágot; 24:36 - apja emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan lázadtak fel a börtönben, hogyan jutott ki a börtönből, és hogyan került vissza a Kozma utcába; 29:50 - hogyan rehabilitálják az apját és mit tudott csinálni miután kiengedték; 33:01 - hogyan szórakoztak a tanyavilágban; 39:50 - hogyan éltek a tanyán az 1980-as években, milyen hatással volt a rendszerváltoztatás az életükre, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany mesél a helyi TSZ-ről, és ifjúsági mozgalmakról, ezek felszámolásáról. Beszél a rendszerváltoztatásról, az utána kialakuló politikai rendszerről, és a Fideszben helyi Fidesz megalakításában vállalt szerepéről 0:30--születés, család, szülők, munkájuk a helyi TSZ-ben, gyermekkora; 3:20--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról, miért lépett ki az apja a pártból és milyen hatással volt ez az interjúalany továbbtanulására; 7:10--a helyi úttörőmozgalom, szülei mezőgazdasági tevékenysége; 10:13--emlékei a helyi baloldali ifjúsági szervezetekről, ezek megszűnéséről és a TSZ felszámolásáról; 14:00--emlékei a rendszerváltoztatásról; 17:6--sorkatonai szolgálata, miért nem sikerült a főiskolai felvételije, hogy sikerült végül mégis felvételiznie; 20:10--hogyan kezdett el barátaival együtt a politikával foglalkozni, hogyan alapították meg a helyi Fideszt és nyerik meg a választásokat; 23:30--politikai pályafutása, politikai példaképei, tevékenysége a helyi Fidesz-szervezettel; 27:50--véleménye a Kádár-korszakról, az akkori és a mai helyzet összehasonlítása; 33:16--milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit csinálna ma másképp, véleménye a mai politikai helyzetről

Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott

Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket

Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből

Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg ő és környezete a II. világháborút. Beszél férje katonaélményeiről és hadifogságáról. Szól a háború utáni újjáépítésről, illetve a mezőgazdaság átalakításáról és a téeszesítérsől is. 0:11--születés, család; 0:58--II. világháborúról őrzött emlékei, az oroszok bevonulása; 3:38--férje katonáskodása és hadifogsága; 6:55--a férje hazatérése és a háború utáni újrakezdés; 8:0-- a téeszesítés a Kádár-rendszer; 9:15--milyen volt az oroszok megítélése a faluban, hogyan viselkedtek az oroszok a helyiekkel, hogyan próbálták meg túlvészelni a szegénységet; 15:0--hogyan zajlott a téeszesítés; 21:26--mit mesélt a férje a fogságról és a katonaságról, a doni ütközetről, milyenek voltak a háború utáni mindennapok; 29:0--milyen volt az élet 1945-49 között

Az interjúalany beszél azokról a nehézségekről, melyek a családját és őt érték kulák származásuk, illetve vallásosságuk miatt. Elmeséli, hogy ennek ellenére hogyan sikerült mégiscsak továbbtanulnia, és rendszeresen külföldre utaznia. Szól az aszódi közgyűlésben végzett munkjáról és az evangélikus gimnázium újraindításában vállalt szerepéről is. 0:33--származás, család, születésének körülményei a II. világháború alatt, iskolái 4:10--a téeszesítés, ennek hatása a családjára, a korabeli vallási élet, a padlássöprés, a mezőgazdaságban lezajlott változások hatása a családjára 12:35--milyen nehézségekbe ütközött az egyetemre való felvétel során kulák származása, ill. vallásossága miatt, és hogyan jutott be végül mégis a pécsi egyetemre 19:54--házassága, hol helyezkedik el az egyetem befejezése után 22:16--Líbiai munkavállalása, utazásai a Kádár-rendszerben 30:00--a rendszerváltoztatás hatása a vallási életre 34:30--részvétele az evangélikus gimnázium újraindításában

Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).

Az interjúalany mesél nagyszülei Horthy-korszakkal kapcsolatos élményeiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról és a téeszesítésről. Beszél a korabeli oktatási viszonyokról, katonaélményeiről és arról, hogy hogyan szórakoztak a korabeli emberek. 0:10--születés, család; 0:50--emlékei a II. világháborúról, milyen hatással volt a környezetére; 4:40--a nagyszülei emlékei a Horthy-korszakról, a zsidó kereskedők működéséről, a terménykereskedőkről, a zöldhitelről; 8:10--a Rákosi-korszak, hogyan bántak a pufajkások a vidékiekkel, hogyan éltek akkoriban a vidékiek; 14:30--oktatás, hogyan verték őket a tanárok, milyen volt az iskola; 21:11--milyen volt a tánciskola ahová járt, hogy szórakoztak akkoriban a fiatalok; 23:00--katonaélményei; 28:35--hogyan emlékszik vissza a forradalom kitörésére, amelyet katonaként élt meg; 32:55--leszerelése, emlékei a téeszesítésről, a tészeben zajló munkáról; 37:38--hogyan jutott ki külföldre, Moszkvába

Az interjúalany bemutatja egy 50 holdas, zalai parasztcsalád életét a Rákosi-rendszer előtt, majd részletesen beszámol a család Hortobágyra telepítéséről (ez az első kitelepítési akció során történt), valamint a Kócspusztán eltöltött három évről. Interjúalanyunk beszél a hétköznapi létbe való visszailleszkedéséről. Szemlélteti saját tapasztalatai alapján az '50-es évek közepén zajló iparosítás jellegzetességeit Tatabánya és Oroszlány vidékén.

Az interjúalany beszél kulák származásáról, a nehézségekről, amelyek emiatt érték a családját, apja II. világháborús szovjet hadifogságáról, az 1956-os események helyi hatásairól. Mesél a korabeli oktatásról, a vallás helyzetéről, katonaéveiről, melyeket a határőrségnél töltött. Elmondja hogyan lett kőfaragó, hogyan fejlődött a vállalkozása a rendszerváltoztatás előtt és után, illetve az Uniós csatlakozást követően. Beszámol a Sopron és Vidéke Ipartestület elnökeként végzett közéleti tevékenységéről. 1:5--felmenői, foglalkozásuk, életmódjuk a TSZ-ek megszervezése előtt és után 3:40--apja részvétele a II. világháborúban, fogsága 5:48--emlékei az 1956-os események helyi hatásairól 8:1--a disszidálás kérdése a tágabb családi környezetében 9:7--iskolai emlékei, vallásos nevelés 11:33--első munkahelye a gépgyártásban 13:5-- külföldi utai, hogyan változott ez a rendszerváltoztatás idején 15:13--hogyan lesz vállalkozó, hogyan lesz egyre nagyobb a vállalkozása, a határ közelségének hatása a vállalkozásra, az EU hatása a vállalkozás életére és a környékre 24:40--közéleti tevékenysége az 1980-as évektől kezdve és az elmúlt időszakban; elmeséli hogyan és miért találkozott Gyurcsány Ferenccel 31:20--élményei a katonaságból, a határőrségtől

00:00--bemutatkozás, gyermekkor; 06:30--'56 és az azt követő időszak; 09:45--milyen volt a kőműves élet; 13:55--fiatalsága; 16:00--mit dolgozott; 18:00--hogyan működött a TSZ, hogyan fusiztak; 19:45--hogyan udvarolt, hogyan alapított családot; 22:30--hogyan zajlott a fusizás; 28:15--milyen volt a rendszer; 36:45--mi történt a rendszerváltoztatástól kezdődő időszakban;

Az interjúalany mesél gyermek- és fiatalkoráról, az iparról, a TSZ-ről, a különböző ifjúsági mozgalmakról, az MSZMP működéséről és a rendszerváltoztatásról. Beszél arról is, hogy hogyan lehetett egy házat felépíteni a Kádár- korszakban. 0:10--születés, gyermekkor, szülők munkája 1:25--munkahelye és másodállása, a TSZ működése 4:37--a korabeli szórakozási lehetőségek 5:31--munkája a Taurus Gyárban a TSZ megszűnése után 5:25--milyen volt a családja gyermekkorában, mit dolgozik az apja a pesti építkezéseken 8:29--véleménye a Kádár-rendszerről és rendszerváltoztatásról 11:16--hogyan építik fel a Kádár-rendszer alatt a lakásukat, honnan szereztek alapanyagokat, milyen nehézségek adódtak ezek beszerzése során 15:05-- a háztáji gazdaság, a földbérlés, a TSZ és a TSZ bizottság működése 20:00--külföld, utazás 20:54--KISZ, úttörő mozgalom 23:20--az MSZMP működése, az emberek viszonya a párthoz

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok

Az interjúalany mesél a II. világháború előtti tanyasi hétköznapokról, és a világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Beszél iskolás éveiről és a levente mozgalomról. Elmondja, hogy hogyan érintették őt és családját a beszolgáltatások, padlássöprések, a mezőgazdaság átalakítása és a téeszesítés. 0:30--gyermekkora, a tanyasi mindennapok, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 4:33--emlékei a II. világháborúról; 6:7--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen munkákat végeztek a TSZ-ben, hogyan zajlottak a beszolgáltatások; 9:15--iskolás emlékei, hogyan bújtak el a szovjetek elől; 10:25--a levente mozgalom; 11:40--miben változott az élete, amikor elköltözött tanyáról, munkája TSZ-tagként; 14:18--hogyan folytatták a vallásos életüket a szocializmus alatt; 16:21--utazások a TSZ keretében; 19:9--padlássöprés; 20:17--közös munkák a falun (pl. tollfosztás, cséplés), egyéb mezőgazdasági munkák

Az interjúalany részletesen kitért II. világháborús élményeire (0:44), ezenkívül édesapja üldöztetésére az 1950-es években (5:32). Beszámolt személyes '56-os fiatalkori ténykedéséről (13:04), a Kádár-korszak besúgó-rendszeréről (25:10), és 1971-es disszidálásáról (27:28).

Az interjúalany mesélt a Kádár-korszak végének életéről, kultúrájáról, mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy mennyiben tartja helytelennek a rendszerváltoztatást, a Kádár-korszak és 1956 mai megítélését. 0:18--hogyan emlékszik a Kádár-korszakra, hova jártak üdülni; 2:7--hogyan működött a TSZ; 3:0--milyen szórakozási lehetőségek voltak falun, milyen zenéket hallgatott; 4:49--hogyan jutottak ki külföldre; 5:27--hogyan gyakorolták a vallásukat; 6:45--milyen emlékei vannak a rendszer alatt megült ünnepekről; 7:55--milyen volt a viszonya a sporthoz; 8:43--hogyan öltözködtek; 9:35--milyen rádió- és tévéműsorokat nézett; 10:42--milyen újságokat olvasott a rendszerváltoztatás előtt és után; 11:10--mit vártak a rendszerváltoztatástól; 12:58--milyen volt a falujában az olvasókör; 12:30--milyen változásokat hozott a rendszerváltoztatás a lakóhelyén milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit lehetett a munkahelyén érezni a rendszerváltoztatásból; 16:5--miért nem vett részt a különböző ellenzéki mozgalmakban, milyen emlékei vannak az úttörőmozgalomról; 21:0--a családja viszonya a rendszerhez; 22:10--hol sportolt; 22:57--milyen úttörő programokban vett részt; 23:39--mi a véleménye az 1956-os eseményekről; 26:1--a helyi TSZ-ek működése; 27:27--mit érzékelt a szovjet megszállásból; 28:27--mi a véleménye Nagy Imre és társai újratemetéséről; 29:37--viszonya a valláshoz; 31:9--mit köszönhet a Kádár-rendszernek; 31:41--az iskolai köpenyt hogyan hordják, milyen volt a tanár-diák kapcsolat, milyen megbecsülése volt a tanároknak a Kádár-rendszerben; 36:7--milyen könyveket olvasott; 36:51--milyen volt tanítani a Kádár-rendszerben

Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése

Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez