Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
megfigyelés
Erdély
át- és kitelepítések
Securitate
Románia

A magyar kultúra elkötelezettjeként élni Erdélyben

2129 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany a saját művészetével kapcsolatban fejti ki egy darabot az életfilozófiájából(0:15).Nagy László bemutatkozik és első gyerekkori emlékeiről mesél, melyek egybefonódnak Sztálin halálával. Az erdélyi fiatalkoráról mesél különböző történeteket(0:39).Amikor a tanulmányait elkezdte, akkor még külön voltak bontva a román és a magyar diákok, később ez megszűnt. Erről és iskolás koráról beszél részletesebben(1:55). Az érettségi után már egyből elkezdett érdeklődni a zene, a festészet és az irodalom, tehát a kultúra iránt. Nagyváradra került, történelem földrajz szakon tanult, de innen Marosvásárhelyre került 2 év után. Ennek részleteit bontja ki(5:11).A Nagyváradon eltöltött idő hozta meg számára az "eszmélést", ekkor kezdett el érdeklődni a társadalom és a kultúra különböző kérdései iránt. Valamint ekkor találkozott a magyar-román ellentéttel is(10:20).Marosvásárhelyen végezte el tanulmányait. Nagyváradon is, és Vásárhelyen is megpróbálta beszervezni, figyelni a Securitate(13:02).Marosvásárhelyen zárt körökben "mozgott", de amikor tanítóként dolgozott a Szilágyságban, akkor rengeteg művésszel, értelmiségivel ismerkedett meg - emiatt egyre jobban a Securitate szeme elé került(15:06).Amikor elege lett a karhatalom zaklatásából, akkor 1980-ban átköltözött Magyarországra(19:49).Az erdélyi néprajzzal behatóan foglalkozott - az interjúalany az akkori romániai néprajzkutatásról beszél (22:15).Az áttelepedés nagyon meghatározta az életét, a kezdeti években nehezen viselte az új légkört. Ennek részleteit fejti ki(26:58).Később Magyarországon is felkeresték az ügynökök, nem csak a magyarok, hanem a románok is(29:15).Magyarországon nem tudott elhelyezkedni tanárként, így építőipari raktárosként dolgott, majd pedig egy Várpalota melletti kis faluban tanított(33:52).Kőszegen nevelőotthonban is dolgozott, ez az egyik legszebb korszaka volt az életének(35:50).A házassága miatt költözött fel Budapestre, itt lakást vett, azóta itt tanít(37:19).Ha előre tudta volna, hogy így alakulnak az események, akkor soha nem költözött volna Erdélyből. De a zaklatásokat nem bírta tovább(37:48).A magyar, főként a román rendszerváltoztatást óriási megkönnyebbüléssel fogadta - annak ellenére, hogy az interjúalany szerint nem történt meg teljes egészében(39:39).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
Interjúalany neve: Nagy László
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Ágasegyháza, 1950
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, az iskolában osztatlan tantermekben voltak, először egy gimnáziumban, később egy kertészeti szakközépiskolában tanult, de végül egy osztályfőnöki órán tartott toborzás után honvédségi hadtápszakra jelentkezett, később pedig határőrnek 2:06 első őrse egy Brennbergbánya közeli hely volt, onnan egy másik hegyi őrsre helyezik, majd bekerül kádertartaléknak 4:16 egy hansági őrsnek lett a parancsnoka, ahol borzasztó állapotok uralkodtak, eleinte nem akart ott szolgálni, de végül megszerette, és 25 évig volt ott, mesél az elektromos határzárról 6:34 évente kb. 1000-1200 riasztást kaptak, mesél a határőrség mindennapi életről 10:41 a változás 1987-től érzékelhető volt, elmeséli, hogy milyen nagy erőket mozgósítottak a 70-es években a disszidálók ellen, kb. 800 embert, főleg NDK-sok szöktek, de ellenük fegyverhasználati tilalom volt 13:40 ’88 elejétől felszedték a jelzőrendszert, mert nagyon elavulttá vált, végül egy politikai döntéssel kiengedték az NDK állampolgárait, de őket a román állampolgárok követték a menekülésben 16:52 a rendszerváltoztatás nem érte őket váratlanul, a határőrségnél már sejtették, hogy változás lesz, 1993 júliusáig a sorkatonákat kiváltották a hivatásosokkal 19:18 új technológia, és új munkaterületek (pl. embercsempészet, idegenrendészet) váltak a határőrség részeivé, számos új ország állampolgára akart átszökni a határon, és nagyon megnövekedett a papírmunka 21:23 mesél különböző történeteket, az emberi tragédiák többsége a román állampolgárságúaknál volt, akik mindent hátrahagytak, és az embercsempészek szinte kifosztották őket 30:27 mesélt arról, hogy volt egy romániai magyar, akit mindig meghatározott időközönként fogtak el, hogy meleg vacsorát ehessen
Interjúalany: Pető Lajos
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a második világháborúról (8:44, 14:56), érinti a mezőgazdaság átalakításának kérdését. Mesél katonai szolgálatáról, s hogy milyen nehézségeket okozott ez neki magánéletében (16:30). Érinti 1956-ot (28:56), és értékeli a Kádár-rendszert (33:19).
Interjúalany: Simonyák Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. október 27.

Hossz: 00:38:00
Székesfehérváron született 1938-ban(0:25).A világháború alatt gyermek volt, de jól emlékszik pl német megszállásra is. Erről mesél(0:50).Ekkor pedig a Székesfehérvár elfoglalásáról, bombázásáról és szovjet megszállásáról beszél(3:52).Az interjúalany a háborús pusztításokról számol be(8:41).A nagyapja által épített óvóhelyet majdnem megsemmisítette egy orosz repülőgép. Ezzel kapcsolatosan újabb személyes élményeket mesél el Székesfehérvár ostromairól(10:43).Az interjúalany a iskoláséveiről is előad néhány történetet(15:03).Édesapja megjárta a keleti frontot, bár a harcokban nem nagyon vett részt(16:30).A háború után a város szinte teljesen lepusztult képet mutatott(17:44).Az interjúalany az '50-es évek mindennapjairól, az államosításról, a kulákokról mesél(19:19).Stermeczky Jenő beszámol a középiskolai és egyetemi képzéséről(21:40). Mivel műszaki egyetemista volt 1956-ban részt vett a diáktüntetésekben, stb. Erről hallhatunk pár történetet(22:56).A Sztálin szobor ledöntésekor és feldarabolásakor is jelen volt(34:25).Az egyetem elvégzése után tervezőmérnök lett. Ekkor került kapcsolatba a Kommunista párttal, igyekezte elkerülni, hogy be kelljen lépnie(35:57).
Interjúalany: Stermeczky Jenő
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 29.