Interjú

Gyűjteményhez ad
békepapok
egyház
katonaság
kulák
oktatás
Barankovics István
rendszerváltoztatás
II. világháború
KDNP

A KDNP újjáalakulása és szerepe a rendszerváltásban

2078 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Témakörök: egyházak, rendszerváltoztatás, rendszerváltoztató pártok
Leírás: Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Varga Tibor
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Szécsény, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas polgármester
Felvétel időpontja: 2011. április 04.
Felvétel helyszíne: Szécsény
Interjút készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Tárgy: Beszolgáltatás, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról, diákéveiről (01:01), majd rátér II. világháborúval kapcsolatos emlékeire. Ezen belül szól a szovjet megszállásról (4:35), nagybátyja hadifogságáról (10:26), és a rekvirálásokról (12:40). Az 1950-es évekkel kapcsolatban beszél arról, hogyan állt ellen egy ésszerűtlen központi intézkedésnek (17:20), majd arról, hogyan dolgozott a TSZ-nek, és hogyan mehetett nyugdíjba (20:26). Beszél a beszolgáltatásokról és a kulákság vádjáról (23:48), végül pedig a Kádár-korszak életkörülményeit hasonlítja össze a rendszerváltoztatás óta eltelt idővel (32:46).
Interjúalany: Horváth Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa

Hossz: 00:48:00
Tárgy: Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
1929-ben Salgótarjánban született, gyermekkora itt is telt, bár akkor még sokkal szebb volt a város(0:13). Ide járt általános iskolában, ahol a nagyapja volt az igazgató(2:02). A helyi gyár kaszniójában már a '30-as években is jazz zene szólt - erről mesél az interjúalany(2:48). Az általános iskolai 4 osztály után gimnáziumba ment, de 2 osztályt az első bécsi döntést követően visszacsatolt Losoncon tanult, majd édesanyja 1943-ban a nagyváradi hadapródiskolába iratta be(5:14).A szovjetek elfoglalták Nagyváradot, ez után nem sokkal hadifogságba esett. Sokáig az osztrák hegyekben bújkált. Csernok Gyula az akkori hangulatról és eseményekről mesél (7:08). Akkoriban már elkezdett verseket írni, ezzel ma sem hagyott fel(12:48). A hadapródiskola körülményeiről valamint arról beszél, hogy az interjúalany személyesen hogyan élte meg ezt a szigorú légkört(12:20). A hadapródiskolában több harcáaszti tantárgya volt, de az interjúalanyban a leginkább a lovaglás maradt meg. Erről beszél(19:04).1945 decemberében ment haza, ekkoriban nagyon ügyelt arra, hogy a szovjetek el ne kapják(20:53). A salgótarjáni acélgyárban dolgozó barátja édesanyjánál, gyakorlatilag mint magántanuló végezte el a hátra levő iskolai tanulmányait. Erről mesél az interjúalany(22:22). 1947-ben érettségizett le, majd a jogi egyetemre iratkozott be. A jogi pálya felé való fordulásáról hallhatunk egy személyes történetet(25:49). Az egyetem elvégzése közben az acélgyárban dolgozott - ezzel párhuzamban Csernok Gyula egy vizsgára való felkészülését is megosztja(28:58). A jogi egyetem elvégzése után, 1952-ben az acélgyárban, mint jogtanácsosként szeretett volna elhelyezkedni. De doktorrá csak 1956 után avatták, majd ez után fogalmazóbíróvá nevezték ki(32:50).Több településen, végül 1979-ig, 10 éven keresztül Vácon volt bírósági elnök. Aztán a Pest megyei bíróság elnöke lett. A korabli bíráskodási viszonyokról is beszél az interjúalany(36:50). A '80-as évek elején már cikkeket írt különböző jogi folyóiratokba - főként pszichológiai szempontból vizsgálta a tárgyalt jogi eseteket(39:21). Gondolkodását "reformerként" határozta meg(40:58). 1990-ben ment nyugdíjba, a rendszerváltoztatás közepette(42:08). Tanszékvezető felkérte arra, hogy vezessen specilális kollégiumot. Ennek a történetét meséli el(42:35).
Interjúalany: Csernok Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Hossz: 00:37:00
Tárgy: Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél a második világháborúról (8:44, 14:56), érinti a mezőgazdaság átalakításának kérdését. Mesél katonai szolgálatáról, s hogy milyen nehézségeket okozott ez neki magánéletében (16:30). Érinti 1956-ot (28:56), és értékeli a Kádár-rendszert (33:19).
Interjúalany: Simonyák Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. október 27.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös