Interjú

Gyűjteményhez ad
besúgó
Kis János
Krassó György
ellenállás
egyetem
megfigyelés
Rendőrség
BM
Kádár-korszak
Demszky Gábor
börtön
Szovjetúnió
szamizdat
SZDSZ
rendszerváltoztatás
Rajk László
kommunista diktatúra
egyház
állambiztonság
KISZ

Úgy teszünk, mintha szabad országban élnénk

3090 megtekintés

Hossz: 00:55:00
Leírás: Az interjúalany beszél szamizdatos tevékenységéről. A nyolcvanas évek második felében a Demokratát szerkesztette. Szól a szamizdat eredetéről, a polgári ellenállásról, Antigoné történetéhez hasonlítva (0:16). Szól arról, hogy mi idegesítette a rendszert, és arról, milyen volt a kádári paternalizmus (3:25). Szól arról, hogy maga a szerkesztés olyan amatőr volt, mintha tésztát készítettek volna. Elmondja, hogyan alapították meg az ABC kiadót Demszky Gáborral (11:55). Beszél arról, hogy a kádári elit nem nagyon zaklatta őket, mert jót tett a külföldi megítélésüknek (17:16). Szól arról, hogy tevékenységük nem volt fizikailag veszélyes, de sokat zaklatták őket. Főleg nem a híresebb személyiséget, hanem az egyszerű embereket. Beszél arról is, hogy miként keveredett a szamizdatos körökbe, valamint arról, hogy végülis a szamizdat nem tudott elterjedni, kitörni a budapesti értelmiségi körökből (22:00). Szól arról, hogy technikailag hogyan készítették az újságot, valamint arról, hogy 1985-től kezdve keményebben léptek fel ellenük, mert már meggyengült a rendszer. Arról is szól, hogy az értelmiség többsége is lepaktált a rendszerrel, nem volt ellenálló (29:55). Szól a házkutatásokról (36:00), Krassó György jelentőségéről (38:55), valamint arról, miért tüntették fel a lapszámokban a szerkesztők és szerzők nevét (42:26). Szól arról, hogy miért nem lett a szamizdat tömegmozgalommá válni, valamint arról, hogyan terjesztették, árulták ifj. Rajk László lakásán a lapszámokat. Kitér arra is, hogy a mai közösségi weboldalak megkönnyítik a belügyesek dolgát, pedig ennyi információt iszonyú nagy munka lenne összeállítani (45:00). Végül arról szól, hogy a terjesztés hasonlított a multi-level marketingre, és örül, hogy kiléphetett belőle. Szerinte nem teljesen szerencsés, hogy azok irányították az új Magyarországot, akik ellenálltak a 80-as években, mint ahogy Mózes sem léphetett már be az Ígéret Földjére (52:05).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Nagy Jenő
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1952
Interjúalany foglalkozása: bölcsész
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany rendszerváltoztatás körülményeiről, azok gyömrői lecsapódásáról beszél(0:31).A rendszerváltoztatás után nem változott meg gyökeresen az élete. Sem előtte, sem utána nem kerestek túl keveset vagy túl sokat. Mivel sok gyermeke van, helyzete korlátozott volt a rendszerváltoztatás után is. Dr. Török Gábor örömmel szemléli a bővülő lehetőségeket(02:34). Reménykedik, hogy az emberek felismerik, hogy a magyarság érzülete meg kell, hogy előzzön minden más nemzetköziséget(04:33). A rendszerváltoztatás előtt nem volt nyugaton, mivel ezt alaposan megtiltották. Ezzel kapcsolatban az interjúalany elmesél egy Teleki Lászlóra (a felvétel helyéül szolgáló gimnázium névadója) vonatkoző történetet(5:54). A rendszerváltoztatás utáni első szavazás körülményeiről, az MDF sikeréről beszél(07:38). Az interjúalany a gyömrői gyilkosságokról is mesél, a személyes tapasztalataival kiegészítve(9:35). A gyömrői gyilkosságok 1944-ben történtek meg, Dr. Török Gábor igyekezett utánajárni az eseményeknek, majd ebből egy parlamenti interpellációt dolgozott ki. Ennek hátteréről és következményeiről tájékozódhatunk(10:37). A rendszerváltoztatás tette lehetővé azt, hogy erről a kényes témáról végre beszélni lehessen. Bár még ekkor is sokan igyekezték megakadályozni(14:18).Az interjúalany a gyilkosságok áldozatairól, okairól, a hozzátartozók sorsáról, valamint az elkövetőkről mesél(15:10). A gyilkosok különös kegyetlenséggel és minden jogi procedúra nélkül jártak el(17:21). Az elkövetők nem feleltek a tetteikért a bíróság előtt - jól mutatja a kibonatkozó kommunista pártállam jellegét(18:46). A rendszerváltoztatást megpecsételő tömegrendezvényeken részt vett. Az átmenet véleménye szerint sokkal hosszabb ideig tart artott, mint ahogy azt 1990-ben gondolták(19:40). A gyömrő gyilkosságok az 1956 utáni megtorlásokhoz volt hasonlatos(22:47). A gyömrői gyilkosságok a megfélemlítést szolgálták, de ennek tárgyalása csak úgy válik lehetővé, hogy megpróbálunk belehelyezkedni a kor zűrzavaros viszonyaiba(23:39). Az interjúalany a '80-as évek gazdasági reformelképzelésekről, valamint a magyar termelésmorálról és -színvonalról beszél(26:57).Dr Török Gábor úgy véli, hogy a mai munkvállalók érdekvédelmi szervezetei vagy nem léteznek, vagy nagyon gyengék(30:20).
Interjúalany: dr. Török Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 01:05:00
Az interjúalany beszél a háború előtti függetlenségi, ellenállási mozgalmakban való részvételéről (1:15), 1944 decemberi letartóztatásáról, a kivégzésekről, börtönélményeiről, többek között az Andrássy út 60-ban töltött időszakról (6:43), Tildy Zoltánnal való találkozásáról, akinek a segítségével kikerült a fogságból (25:01). Mesél a debreceni Ideiglenes Kormányról, a nemzeti bizottságokról, közéleti tevékenységéről (27:09), a kisgazdapárt megszervezéséről (33:40), az 1945-ös önkormányzati és nemzetgyűlési választásokról (33:13), az infláció megfékezéséről (37:21), a békeszerződés előkészítéséről és a koalíció szükségszerűségéről (38:57), a szovjet álláspont megváltozásáról 1947 elején (41:51), az 1956-os forradalom kirobbanásának okairól (44:08), 1947-es letartóztatásáról és 1956-os szerepvállalásáról (46:31), a Szovjetunió álságos hozzáállásáról (48:00), Erdély visszatérésének esélyeiről (51:28), a rendszerváltoztatásról, végül hazatéréséről (54:25).
Interjúalany: Horváth János
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:29:00
A katolikus pap interjúalany 1924-ben született Budapesten. Szegénységben telt el gyermekkora, mégis boldog volt. 1930-ban kezdte el az elemi iskolát Kispesten. Sok Erdélyből menekült diáktársa, tanára volt. Beszél az iskolai oktatás körülményeiről. (03:50) Elmondja, hogyan látta Budapest ipari fejlődését a Horthy-korszakban, nagyon sok volt a külföldi befektető, gyáros, szakmunkás. (06:42) Elmondja családjának történetét, nagyszülei hogyan kerültek Magyarországra Alsó-Ausztriából. A környékbeli lakosok többsége is német anyanyelvű volt. (12:18) 1974-ben járt először Nyugaton (Franciaországban), ott látott ahhoz hasonló emberséges társadalmi viszonyokat, mint a 20-as, 30-as évek Magyarországán. (15:16) Beszél a Horthy-korszakbeli és a mai életkörülmények közötti különbségekről. (19:32) Elemi iskola után tovább lehetett lépni polgári iskolába, tanítóképzőbe vagy képesítőbe. Az akkori rendszert jónak tartja, bár a lányoknak nehezebb volt továbbtanulnia. A mai koedukált iskolákat rossznak tartja, mivel szerinte a két nem között így elvesznek a különbségek. (22:36) Elmondja, hogy gyermekkorának közbiztonsága sokkal jobb volt a mainál. Nehezebbek voltak az életkörülmények, de biztonságos volt az élet. 1937-ig komolyan meg kellett húzni a nadrágszíjat, de boldogak voltak az emberek, lelkükben voltak gazdagok. (28:58)
Interjúalany: PÁLOS FRIGYES
Felvétel időpontja: 2011. január 28.