Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
sport
egészségügy
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború

Élettörténet a nagyszüleink idejében

2884 megtekintés

Hossz: 00:25:5
Leírás: Az interjúalany beszél iskoláséveiről, a tanulás mellett végzett különböző munkáiról, és a korabeli iskolákban tapasztalható körülményekről. Mesél arról, hogy hogyan tudta elvégezni az egyetemet, milyen munkákat talált utána, és milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban. 0:5--születés, család, milyen munkákat kellett végeznie gyerekként az iskola, később pedig az egyetem mellett; 2:45--mit dolgozik az egyetem befejezése után, házassága; 4:48--emlékei a II. világháborúról, milyenek voltak a körülmények a háború befejezése után, milyen volt a Rákosi-korszak; 7:12--milyen sportokat gyakorol, milyenek voltak a körülmények az iskolában, milyen volt a korabeli egészségügyi ellátás; 16:50--milyen volta a megélhetés a Kádár-korszakban; 21:0--milyen játékaik voltak gyermekkorában
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Papp Ferenc
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Dévaványa, 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. december 05.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Gyerekkor, játékok (00:00-01:23), szegénység, gyerekmunka (01:24-02:30), általános iskola, büntetések (02:31-04:25), Lakásviszonyok: boronaház, sütés-főzés, kenyérsütés (04:26-07:04), Az oroszok bejövetele, tanulmányok megszakítása, bújkálás (07:25-09:25), Földbírtok (09:26-09:59), TSZ-munkakörök, munkakörülmények (10:00-13:12), Cséplés, betakarítás, masinázás (13:13-14:30) Továbbtanulási lehetőség hiánya (14:31-15:00), Erdőn végzett munkák, varrás (15:01-16:36), Rákosi-korszak (feketevágás, jegyrendszer) (16:37-18:12), Az 1956-os forradalom emlékei (18:13-19:16), Férjhezmenetel, falusi lagzi (19:17-22:02), Szórakozási lehetőségek a faluban (24:26-24:42), Első tv a faluban (24:43-25:20), Munkahelyek, hitelfelvétel (25:21-26:02), Kisbíró (26:03-26:35), Templombajárás (26:36-26:58), Kádár-korszak (26:59-27:45), Nyugdíjasévek (27:46-29:25)
Interjúalany: Kustán Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany és családja 1945-ben költözött át egy kis felvidéki faluból Magyarországra (0:29). Beszámol tanulmányairól és az ateista Rákosi-korszakról (0:59), kisdobos és úttörő élményeiről (4:20), az élelmiszerhiányról, feketevágásokról, beszolgáltatásról és a kommunista propagandáról (6:03), a kontraszelekcióról (9:36), kulák nagyapja meghurcolásáról (10:28), Rákosi névnapjának a megünnepléséről és a karácsonyi parlamenti ünnepségről, amin Horthy egyik unokája is részt vett (12:08). Mesél 1956-os emlékeiről (15:20), a forradalom leveréséről és a disszidálásról (22:50), a félelem légköréről és az ÁVH módszereiről az 50-es években (24:13), a forradalom leverése utáni sztrájkokról és az oktatás változásairól (29:10), gimnáziumi élményeiről, a KISZ-ről, MHK mozgalomról (31:02), osztálytársai szökési kísérletéről és a bírósági tárgyalásról (35:25), a maoista összeesküvésről (37:20), arról, hogy diáktársaival együtt azzal vádolták meg őket, hogy fel akarták robbantani a Varsói Szerződés vezérkarát (41:01), végül pedig ellenzékiségéről és a rendszerváltoztatásról beszél (43:04).
Interjúalany: Pordán József
Felvétel időpontja: 2010. november 15.

Hossz: 00:48:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kőbányász volt, édesanyja hat éves korában meghalt, a bánya nem működött télen, ezért sokat nélkülöztek akkoriban, ők is a kőbányában kezdték a munkát 2:31 16 évesen a kenyérgyárban dolgozott inasként, de mellette kitanulgatta a pék szakmát; ezt követően az üveggyárban dolgozott 4:33 amikor Pesten helyre állt a rend, akkor Marosán György kijelentette, hogy mostantól lőni fognak, éjszaka leküldtek Salgótarjánba ávósokat 6:01 a bányászokat kirendelték, hogy támogassák a bányászokat, ez lett az oka később a sortűznek december 8.-án, ők a rendőrségi ajtóval szemben álltak, a rendőrök le voltak itatva, egy provokátor adta a szájukba a jelszavakat, az orosz városparancsnok felszólítja őket a feloszlásra, és a tárgyalóküldöttség megválasztására 9:18 a rendőrség udvaráról kijött egy tank, közben alacsony orosz katonák elfoglalták a helyüket a lövészárokban, de nem ők lőttek 11:53 egy fegyvert el akartak venni egy pufajkástól, de lelőtte ezeket, rövid idővel később pedig a rendőrök és az ávósok tüzet nyitottak kétszer is 13:57 ő a rendőrségi épület tetejéről kapott egy acélmagos lövedéket a térdébe, (az orosz katonák nem rendelkeztek ilyen fegyverrel, csak a rendőrök) 15:45 hazaindult a sebével, másnap került kórházba, ami tömve volt halottakkal és sebesültekkel 17:29 az orosz katonák keresték Szuezt 19:40 járt traktoros iskolába, mesél arról, hogy ott mit tanítottak 56-ról 22:30 a rendőrség részéről bocsánatkérés máig nem történt 25:02 1957-59 között volt katona, „ellenforradalmi kutyáknak” nevezték őket, Mezőtúrra sorozták be, megpróbálták megtörni az oda besorozottakat 32:41 1956 után alkalmazkodni próbált a rendszerhez, ezért belépett a pártba, feli is szólították őt erre 34:20 visszaemlékezik az iskolás éveire 40:43 a salgótarjáni acélgyár a szovjet nyersanyagra és a szovjet piacra volt ráépítve, mikor elveszítették ezt a piacot, a gyár nem tudott terméket eladni 43:39 belépett a KISZ-be is, amivel gyakran jártak előnyök
Interjúalany: Muselák József
Felvétel időpontja: 2011. március 09.