Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére

Az interjúalany 1941-ben született Boldogon. Itt végezte el iskoláit is. 17 évesen férjhez ment. Anyósa híres szakács volt, ő buzdította, hogy ő is ezt a pályát válassza. Részletesen beszél a főzési-sütési praktikákról. Sokszor eljárt anyósával hétvégenként lakodalmakra főzni. Később már egyedül is vállalt esküvőket, eljegyzéseket, disznóvágásokat. (06:30) A főzésből és sütésből kiindulva mondja el a falusi lakodalmi szokásokat az 50-es, 60-as években. A lagzikat a házaknál tartották tavasszal vagy ősszel. Ha jó idő volt az udvaron, ha rossz, akkor a szobában mulattak. A 70-es, 80-as években kezdték el a mulatságokat sátrakban tartani. (09:44) Egy iskolában kezdett el főzni, ehhez hivatalosan is el kellett végeznie a szakácsiskolát. Az iskola után szerencséjére Budapestre került a Grand Hotelbe, nyugdíjazásáig ott dolgozott. Emellett azonban rengeteg helyen bemutatta főzőtudományát, például Svájcban vagy a Balatonparton. (11:40) Visszatér az esküvőkhöz, beszél még a szokásokról. Elmondja, mi volt a különbség a "lányos" és a "fiús" ház kötelezettségei között. Az ebédet a menyasszonynál készítették, a vacsorát a vőlegénynél. (15:22) A süteményeket mindenki saját maga sütötte, azokat csak ritkán rendelték. (16:20) 16 évesen az Ország-Világ folyóirat címlapjára került. Népi menyasszonyi ruhába felöltözve fényképezték le, hogy a fotókat később az Egyesült Államokba is elküldhessék. Budapesten többször fel is ismerték az utcán. (18:30) Az interjúalany esküvője hétfőn volt, mivel akkoriban ez volt a szokásos időpont. Csak később került át a lakodalom időpontja hétvégére. Az interjúalany már terhes volt esküvője időpontjában, ezért megszólták. (20:30) Beszél arról, hogy milyen különleges helyeken főzött. Egyszer Isaszegen egy száztagú cigányzenekar egyik tagjának az esküvőjére főzött, a lakodalom és az ételek is különlegesek voltak. (22:22) Mesél svájci bemutató útjáról. Megismerkedett a svájci konyhával és ő is bemutatta a tradícionális magyar ételeket. Beszél arról, milyen volt a konyha a nagyobb éttermekben, szállodákban. Mindenki meg volt elégedve a munkájával. (26:00) Elmondja, hogy manapság már éttermekben vannak a lagzik, ahol a főzist is intézik, így ő már csak kisebb családi eseményekre, főleg keresztelőkre készíti az ételt. (27:32) Elmondja, hogy a svájci útra szülőfalujában kérték fel 1995-ben. Külön ezért érkezett egy delegáció, hogy létrehozzák ezt az utat. Az alapanyagok többségét Magyarországról vitték hűtőkocsival. (30:10) Manapság már nincsenek Boldog környékén hagyományos lakodalmak, egyre kevesebb az esküvő is. Röviden kitér gyermekei életére. (31:32) Fogalommagyarázat (32:52)

Az interjúalany 1954-ben született Gödöllőn. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Elmondja, hogyan kerültek szülei Gödöllőre. A felvidéki rokonság egy részét áttelepítették, többen átszöktek. (05:36) Édesapja képesítés nélküli orosztanár volt, majd iskolaigazgató lett. Édesanyja tanítónő volt. (08:00) Az interjúalany beszél óvodás és iskolás éveiről. 1979-ben végezte el Gödöllőn az agrár egyetemet. (09:42) Semmilyen ifjúsági mozgalomban nem vett részt. Beszél tanárairól, diáktársairól. (15:06) A '80-as években kezdett el politizálni, amikor már érezhető volt, hogy szétesőben van a rendszer. Egyetem után behívták 7 hónapra katonának, ennek semmi értelme nem volt, semmit nem csinált, de ott kellett hagynia gödöllői ifjúsági klubját. A katonaság után maszekként dolgozni kezdett Budapesten. (20:14) Beszél ellenzéki politikusokkal fenntartott kapcsolatáról. 1986-ban ki tudott menni két hónapra az Egyesült Államokba, sok tapasztalatot szerzett. Miután visszatért, csatlakozott a helyi MDF szervezőihez. (24:18) Beszél a gödöllői rendszerváltoztatásról. A város élen járt az országban. (30:10) Beszél az első szabad választásokról, amelyek eredményével nagyon elégedett volt. Ekkor az ellenzéki pártok tagjai még jóban voltak egymással, csak később lett feszült a viszony. (32:34) A gödöllői közéletben mindig is részt vett, de nem voltak funkciói. Vállalkozó volt, szervezésekben vett részt, anyagilag támogatta a rendezvényeket. Az interjúalany találta ki a "Szabadság napját", amely a szovjet csapatok 1991-es kivonulása után kezdődő szabadságnak állít emléket. (37:40) Az interjúalany már nem Gödöllőn él, mivel úgy érzi, hogy a városnak már nincs szüksége rá, elfelejtették. (40:24)