0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza

Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben

1941-ben született, ez nagyon meghatározta gyerekkorát. Bombázások, jegyrendszer, teljes káosz(0:24). Ahogy Makarész György, apja is kertész volt - a háború végén szakállat növesztett, hogy öregebbnek tűnjön, így igyekzte megúszni a malenkij robotot (1:57). Édesapja szociáldemokrata gondolkodású volt, a MDP-vel való egyesülés után a kommunista párt tagjává vált (3:31). Nagyon szegényen éltek, de igyekezték ezt méltósággal viselni (3:51). A gyerekkorát a mátravidéki erőműtelepen töltötte, boldogságban (4:56). A helyi iskolában magas színvonalú képzés folyt, hiszen az erőmű építéséhez érkező mérnökök magukkal hozták a tanár feleségeiket, akik nagyon műveltek voltak(5:23). 1956-ban Budapesten volt kollégista, s már a forradalmat megelőző napokban is érezte a politikai feszültséget(7:03). Október 23.-án már a forradalom zajaira ébredtek a kollégium lakói - de nem nagyon érezték (koruk miatt) a helyzet súlyát(8:26). Az iskolában fedezékbe vonultak, majd amikor csendesedett a harci zaj, nevelőtanári parancsra kivonultak a tangazdaságba, a mezőgazdasági termékeket beszedték és odaadták a felkelőknek (10:21). 1956 november 5-én vagy 6-án a kollégisták elhatározták, hogy hazamennek (13:26). Egy mátravidéki erőműhöz tartozó teherautóval le is jutottak Hatvanba(14:08). A kertészeti iskola elvégzése után a MÁV kertészetnél helyezkedett el(16:30). Itt faiskolában dolgozott 1 évig. Brigádvezetője a hábórú előtt a kenderesi Horthy birtokon volt kertész (17:30). Majd a salgótarjáni tanács mezőgazdasági vezetője felkérte a város főkertészének(19:00). Később, jó munkavégzése miatt szervezési főelőadó lett, így kapcsolatba a politikával (19:48). 1959-ben a középiskolában már csak úgy lehetett továbbtanulni, ha a diákok KISZ tagok voltak. Ebben a kényszerült helyzetben Makarész György szervezte meg a diákok KISZ-be szervezését(21:44). A KISZ-nél szervezési főelőadó lett, bár munkájából kizárta a politikát, igyekezte elkerülni az MSZMP-be való belépését(23:15).A mezőgazdasági osztályt újraalapították Hatvanban, ott dolgozott egy évet, végül onnan a gyöngyösi TSZ-hez került kertésznek(24:54). Később a hatvani kórháznál és a MÁV -nál lett kertész(26:10). Ott leszázalékolták és rokkantosították gerinc és szívproblémái miatt - nyugdíjba vonult(26:26). A nyugdíjat kiegészítendő koporsókra készített fafaragványokat(27:19). Tanácstagként 2 év után lemondott pozíciójáról, mivel nem értett egyet a tanács politikájával(27:50). A kommunista rezsim bukása előtt egy nyugdíjas szervezetben már kifejtette a véleményét a Munkásőrség feloszlatásáról. Valamint megalakították a gyöngyösi MSZP-t és Ő is üvözülte Horn Gyula pártelnökké választását(28:10)"Ez egy ilyen felejtős ország"(30:35).A szocialista párt környezetvédelmi osztályának egyik alapítója lett(30:50). Borsod-Heves-Nógrád megyében oktat virágkötést, kertészetet (36:18). Fogalommagyarázat(36:58)