Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
államapparátus
katonaság
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
kárpótlás
Kádár-korszak
polgármester
káder
szovjet megszállás
tanácselnök
'80-as évek
'70-es évek

A falu első emberének emlékei a rendszerváltásról

2727 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, iskolai tanulmányairól, az úttörőmozgalomról (0:02), a KISZ-ről (5:32), a továbbtanulási lehetőségek beszűküléséről a Kádár-korszakban (8:20), a nagy árvízről a Maroson ('70-es évek eleje), és a szovjet katonák segítőkészségéről (12:51), sorkatonai szolgálat élményeiről (15:38). Elmondja, hogyan ábrándult ki a szocializmusból (20:25), milyen munkája volt tanácselnöksége előtt (24:25), és hogyan lett tanácselnök, majd polgármester (25:42). Részletezi a rendszerváltoztatás hatásait, következményeit, hibáit (26:57), kitér a Kádár-korszak pozitívumaira és hiányosságaira (29:53), majd a deszki TSZ felszámolásának következményeit elemzi (32:19), végül pedig a kárpótlási törvény kidolgozatlanságát, annak hátrányait ecseteli (34:53).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Czifra László
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1954
Interjúalany foglalkozása: műszerész
Felvétel időpontja: 2010. december 03.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél a szüleiről (0:29), gyerekkoráról, valamint arról, hogy nem volt sem úttörő, se KISZ-tag (8:06), kitér tanulmányaira (10:11), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (12:17), a teológiai képzés helyzetére (17:32), majd elmond Vitányi Ivánról egy anekdotát (24:04). Mesél arról, hogyan lett orvos (26:35), végül arról, hogy az egyetemen nem kaphatott semmilyen kedvezményt, valamint ösztöndíjat sem (31:44).
Interjúalany: prof. Dr. Újszászy László
Felvétel időpontja: 2011. május 24.

Hossz: 00:28:00
0:00 gyerekkor, mesél a kultúra iránti elköteleződés gyökereiről 3:01 mesél a középiskolás évekről, egyenruhát kellett viselniük, külön voltak a lány-, és fiúgimnáziumok 6:13 a szombathelyi főiskolán végzett népművelői szakot, majd később az ELTÉ-n kulturális menedzseri szakot, mesél a disszidálásokról 8:07 mesél a művelődési házakról, oda azok jártak, akik önként akartak odamenni, nem volt kötelező 11:55 felajánlják neki az egyik ifjúsági ház igazgatói állását 13:29 az úttörőmozgalom, és az ifjúsági vezetők korabeli szerepéről beszél 21:02 a pártba történő belépéshez két patrónus ajánlása kellett, így lépett be a pártba, de ott is ifjúságpolitikával és kultúrával foglalkozott 24:02 a sok foglalkozást nem a társadalom parancsuralmi rendszereként fogja fel, hanem a szabadidő eltöltéseként, ilyen volt pl. az úttörő-vasút, a csillebérci vagy a zánkai tábor
Interjúalany: Sógor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)
Interjúalany: Guth Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 13.