Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).

Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról a győri internátusban (1:08). Rátér a II. világháború éveire, a várost sújtó járványra és a nyilas uralomra (2:57). Beszél budapesti kollégiumi éveiről (5:35), majd ügyvezető igazgató nagybátyja pereiről, börtönbüntetéséről és internálásáról (07:08). Szól államügyész bátyja meghurcolásáról (9:15). Beszél a Budapestre költözésről (16:37). Feleleveníti a királypuccs eseményeit (21:10), Horthy Miklós szerepét a pesti zsidók megmentésében (24:20), egy ismerőse megmenekülését a mauthauseni táborból (26:55), a német és orosz megszállást (29:43). Beszél az 1950-es évekről és arról, hogyan hatott életükre az 1956-os forradalom (34:50, 43:22), illetve feleleveníti a mosonmagyaróvári sortűz eseményeit is (10:55). Végül a rendszerváltoztatás hatásait elemzi (44:24).

Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról