Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Maléter Pál
Szovjetúnió
Don-kanyar
hadifogság
II. világháború
Horthy Miklós

A Don-kanyartól a Hadkiegészítő Parancsnokságig

2211 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany mesél a Don-kanyarban katonaként átélt tapasztalatairól, ezt követő hadifogságáról, és a Kádár-korszakban befutott katonai pályafutásáról. 0:10--bevonulása a katonaságba, szolgálata a második magyar hadseregben; 1:30--gyermekkora a Horthy-korszakban; 3:39--milyen küzdelmekben vett részt a Szovjetunióban, hogyan zajlottak az itteni harcok, milyen ellátásbeli problémáik voltak; 10:16--hogyan zajlott a visszavonulás a Don-kanyarból; 12:50--hogyan esik hadifogságba, milyen volt a hadifogság, milyenek voltak a körülmények a fogolytáborban; 19:15--hogyan került a fogolytáborból egy antifasiszta iskolába, hogyan találkozott Maléter Pállal; 21:00--hogyan került Debrecenbe az ideiglenes kormány megalakulásakor, hogyan lesz Maléter Pál katonája, majd pedig kormányőr; 21:50--hogyan kerül a Néphadsereg tiszti iskolájába, milyen volt a katonai szolgálata a Hadkiegészítő Paracsnokságon; 28:40--egyéb emlékei a Don-kanyarban lezajlott eseményekről
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Kaszás János
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Nemti, 1919
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
Felvétel helyszíne: Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél II. világháborús élményeiről, amit Szombathely közelében élt meg (3:15). Később rátér diákéveire, házasságára (12:37). Később beszél az 1956-os forradalomról (16:33). Férjét megbízták Nigéria térképének elkészítésével. E célból tett utazásukról, az ottani tapasztalatokról hosszan beszél (19:27).
Interjúalany: Nagy Lajosné Márta
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér 2:53 a háború alatt nagyon nehéz volt élelemhez jutni, mesél a gyermekkor háborús tapasztalatairól 7:22 az ostrom elől a szülei őket Svájcba menekítették, felidézi a család háborús emlékeit Budapest ostromáról 20:31 az ő házukba az NKVD-sek költöztek be, mindent kiraboltak 26:01 Svájcban nem érte el a nélkülözés, de itt nem volt ép ablaküveg, nem volt tüzelőjük 29:30 édesapját kirúgták az állásából, emiatt vesztette el a hitét Istenben, mesél a Rákosi-rendszer visszásságairól, ennek ellenére az ő korosztálya szabadnak érezte magát 41:30 a privilegizált orosz osztályból simán felvették az egyetemre, de ők 1953-as „Nagy Imre” évfolyam voltak, amiért a DISZ-gyűlésen gyanúsnak nyilvánították őket 44:40 1956-ban kitört a forradalom, és ő a forradalmi diákbizottság tagja lett, nem akarták a kapitalizmust visszaállítani, hanem egy normális többpártrendszerben működő szocializmust akartak 54:09 1956-ban csak a Köztársaság téren történt vérengzés, ami alapvetően nem jellemezte a forradalmat
Interjúalany: Dr. Szerdahelyi István
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél családjáról, a család második világháborús emlékeiről (2:34), iskolaéveiről, a szocialista és a vallási nevelés összeférhetetlenségéről (9:09), képzéséről és szakmájáról. Beszél a disszidálásról (13:44), elhelyezkedéséről, a kisipar nehézségeiről a Kádár-rendszerben (17:20), illetve a rendszerváltoztatás és az Európai Uniós csatlakozás következményeiről (28:32).
Interjúalany: Belencsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 16.