Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
államapparátus
katonaság
oktatás
tanács
Wehrmacht
hadifogság
Trianon
II. világháború
Erdély
Horthy Miklós

Katonai hivatás, vagy család?

2419 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:27), anyai nagyapja Romániából történő kiutasításáról (2:05), a család két világháború közötti helyzetéről (4:14), tanulmányainak megkezdéséről, az akkori, és a mai gyerekek hozzáállása közötti különbségekről (6:07), a háború előtti és utáni iskolatípusokról (9:12), az egyes iskolák elvégzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről (10:55), a háborús idők nehézségeiről (13:58), Törökszentmiklós helyzetéről a második világháború alatt (15:56), apja hazatéréséről a hadifogságból, a község életének újjászervezésében játszott szerepéről, munkájáról (17:57), bátyja hadifogság utáni életéről (20:02). Beszámol katonai akadémiára történő felvételének körülményeiről (21:18), házassága miatti leszereléséről (23:20), a solti gépállomásnál végzett munkájáról (25:03), arról, hogyan lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, valamint kitér a tanácsakadémiára is (26:10), végül a szalkszentmártoni művelődési ház élén eltöltött évekről mesél (31:38).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Merz Vince
Interjúalany lakhelye: Szalkszentmárton
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1931
Interjúalany foglalkozása: tanácselnök
Felvétel időpontja: 2010. december 07.
Felvétel helyszíne: Szalkszentmárton

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél a határőrségnél töltött éveiről (1:54), az 1960-as évek "felszabadultságáról" (8:19), a politika és a vallás viszonyáról a kommunizmus idején (14:58), különös tekintettel a máriapócsi búcsúkra, később pedig a rendszerváltoztatást értékeli (29:40).
Interjúalany: Kaliba Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a háborúban töltött gyermekkoráról, a vele találkozó orosz katonák kedvességéről (0:10), majd arról, hogy apját viszont elvitték málenkij robotra (3:10). Szól arról, hogy a háború egy szakaszában zabrálások és fosztogatások kezdődtek a polgári lakosság körében is. Mivel lakásukat bombatalálat érte, lejjebb költöztek, egy elhagyott zsidó tulajdonba, majd leköltöztek vidékre (4:02). Beszél a Leányfalun töltött időről és arról, hogyan semmisült meg a babaháza az egyik támadásban (8:00). Visszatérhettek Budapestre, de rögtön kaptak társbérlőt is (10:00). Szól a szétlőtt Budapest közlekedéséről, a csónakokról és a pontonhídról (11:11). Szól beiskolázásáról és arról, hogy rögtön úttörő lett, ahol jó barátságba keveredett a csoportvezetővel, Rákosi Tamarával, aki Rákosi Mátyás rokona volt (12:52). Szól arról, hogy Rákosinak minden örs, szövetkezet és más csoport ajándékokat adott a születésnapján, amit kiállítottak a Népművészeti Múzeumban (17:20). Beszél az úttörőmozgalom különböző szervezeteiről, az úttörővasútról, úttörőrendőrségről (18:50). Elmeséli, hogy a Sztálin halálára rendelt néma csendben majdnem elnevették magukat. Édesapja bekerült az egyik minisztériumba, ezért sok kiváltságban részesülhettek és pl. külön boltba járhattak vásárolni (21:42). Beszél akkori külföldi utazásáról, és arról, hogy Rajk újratemetése olyan felzúdulást keltett a határon is, hogy bármit be lehetett hozni elvámolás nélkül (24:15). Szól 1956-os emlékeiről. Az első tüntetésekre ő is kiment megnézni és szétvált a húgától. Otthon sokáig várták a húgát, ő pedig gyorsan lefeküdt, mert kezdett rájönni, hogy ebből baj is lehet (28:55). Szól arról, hogy ismét sorban kellett állni az élelemért, és az egyik pesti srác belelőtt a sorba. Ezért elítéli, ha az 1956-os hős gyerekeket emlegetik (38:10). Végül november 4-éről beszél és Mindszenty József rádióüzenetéről, amiben a földrendszer visszaalakításáról hallotta beszélni. Ekkor arra a következtetésre jutott, hogy a forradalom mindenképp elbukik (39:20).
Interjúalany: Kolos Virág
Felvétel időpontja: 2010. november 19.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél arról. hogy hogyan került ki a Szovjetunióba kényszermunkára, mit dolgozott itt, milyenek voltak a körülmények a táborban, és hogyan jutott végül haza. 0:35--születés, családja, iskola 1:47--a II. világháború, hogyan került ki Málenkij robotra, milyen volt a tábori élet 6:00--milyen munkát végezett a táborban, hazaszökés 8:45--betegsége a hadifogság alatt, hogyan tudták az otthoniakkal tartan a kapcsolatot, milyen volt a szállás, mit és hogyan ettek, milyen más tájékokról érkeztek még munkások 12:43--hogyan kerül át a konyhára, mit dolgozik ott 15:10--hogyan tudták a táborban gyakorolni a vallásukat, hogyan töltötték a szabadidejüket 17:10--hogyan jutnak haza 20:58--hogyan illeszkedtek vissza a hazai viszonyok közé
Interjúalany: Kriskó Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 24.