Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (2:30), a leventemozgalomról és az ahhoz kapcsolódó zenekarról (4:35). II. világháborús élményeivel, az erdélyi Désen töltött munkaszolgálatával (8:42) folytatja. Rátér hazatérésére, a nyilas hatalomátvételre, a zsidóság sorsára és a szovjet megszállásra, illetve arra, hogyan vett részt újjáépítési munkálatokban Baján (13:01). Később a Rákosi-rendszer, a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás korabeli életviszonyokról beszél (21:30).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:18), majd arról, hogyan befolyásolta a háború az oktatását (3:05). Rátér Győr különböző bombázásaira (5:38), majd a lakosságot ért megszorításokra (11:02). Szól ifjúságáról, a leventemozgalomról, valamint arról, amikor a leventék képzését átvették a hungaristák (12:10). Szól a háború után látott pusztításról és az életkörülményekről (16:50). Rátér arra, hogy miért kellett pirosra változtatni a zöld ballagási szalagot (19:25), majd rátér arra, milyen nehézségek után választotta az állatorvosi pályát, és miként kontraszelektált a rendszer (21:55). Szól arról, hogy miként érettségizett, és hogyan teltek a nyarak az egyetemen (21:28). Beszél arról, hogy a dekorációs bizottságban "bújt el" az egyetemen, mert az mentes volt az ideológiai vitáktól (24:35), valamint arról, hogy mik jellemezték az 1950-es évek kultúráját, és miben hozott enyhülést Nagy Imre miniszterelnöksége (27:05). Szól arról, hogy milyen olcsó és széles körben elérhető volt a kultúra (30:30). Elbeszéli 1956-ot illető emlékeit, és azt, hogy ráküldtek egy pártembert, hogy "megnevelje" (34:40). Végül arról szól, hogy a párt mennyire szólt bele az emberek életébe (41:10).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).