Interjú

Gyűjteményhez ad
bíróság
kulák
társadalmi munka
80-as évek
'70-es évek

Életem a szervezés

2409 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Hatvanban született, s bár tanítónő szeretett volna lenni, oda mégsem vették fel, így "csak" óvónő lehetett. Csányon és Heréden dolgozott (0:17). Hamar összebarátkozott az itteni, vidéki emberekkel, s így kirándulásokat szervezett a szülőkkel és a gyerekekkel (1:45). Később a hatvani óvódák szakszervezeti titkárának választották meg, majd tanácstagnak kérték fel(2:49). Önként nem lett soha párttag, előrelépést a szorgalmának köszönhette. Szerette a munkáját, még miniszteri dicséretet is kapott (4:11). Lánya látszerész kiiparos lett (4:45), a fia pedig vízügyi főiskolát végzett, jelenleg munkanélküli(5:42). A nyugdíjba vonulása után a hatvani nyugdíjas klubban tevékenykedik (7:46). Bírósági ülnök volt 8 éven keresztül, munkáját zavartalanul végezhette (8:37) 1995-ben díszpolgárrá avatták, tisztelettel adózva a társadalmi munkájának(szavazóversenyek szervezése, egyéb közhasznú munkák, stb) sikere előtt (9:37). Bekerült az Országos Kulturális Bizottságba is(11:32). Szinte végig óvónőként dolgozott(13:09), de végülis sem a '89 előtti, sem '89 utáni rendszer nem teremtett számára komolyabb jólétet - a nyugdíja most is elég kicsi(14:03). Rengeteg elismerést kapott (15:26). Próbált új módszereket átvenni a saját pedagógiájába (17:16). Ha újrakezdené az életét, akkor többet lehetne a családjával(17:48). A volt rendszerben sokszor azért akasztották meg karrierjét, mert kulák származású volt (19:27). De soha nem tudta igazán kikezdeni a rendszer, mert munkáját még a kommunista funkcionáriusok is elismerték (20:57). Úgy véli, hogy minden emberben van valami jó, csak meg kell keresni és ki kell hozni(20:18). 12 évig volt tagja a Szülői munkaközösségnek (24:35). Végül 1980-ban beléptették a Pártba (24:40), manapság pedig nyugdíjasklubban dolgozik, igyekszik az országos, megyei programokat szervezni (26:09). Fogalommagyarázat (27:17).
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kalmár Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Hatvan, 1937
Interjúalany foglalkozása: óvónő
Felvétel időpontja: 2011. május 09.
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
A magyar-zsidó házaspár 1933-ban Szovjetunióba megy, hogy ott boldoguljon. Az apa egy fűrészüzem építésében vesz részt. 1938-ban koholt vádak, száműzetés Szibériába. Az anya két gyermekkel az éhhalál szélén, rendkívül nehéz körülmények között küzd a fennmaradásért egy belorusz városban Bobjurszkban. A II. világháború, német, olasz, magyar megszállás. Bújkálás a katonák elől. Az interjú alanya, aki a Togliatti Lada gyár szerelője volt a 60-as évekig meséli családja történetét. 0:00 családi háttér, a szülei sokáig nem házasodhattak össze, a világgazdasági válság alatt kivándoroltak a Szovjetunióba, ahol funérgyártásban dolgozott az édesapja 2:43 1938-ban letartóztatják az édesapját a sztálini tisztogatások idején, és Szibériába száműzték, az édesapját soha többé nem láthatták, teljes vagyonukat elkobozták, egy széket tarthattak meg 6:18 édesanyja deszkákat pakolt a vonatra, egy egyszobás lakásba költöztek; de volt, hogy a gyerekek elől megették a kihelyezett ételt, édesanyja nagyon hamar megöregedett 10:21 a magyar követséget kérte, hogy elmehessen Magyarországra, de az 1936-os orosz alkotmánnyal elvették a magyar állampolgárságukat, de a követség nem segített nekik 11:40 egy öreg zsidó fogadta be őket, lakásukat visszakapták felforgatva, és a holmijuk egy részét visszakapták 12:28 a német csapatok bevonulásakor a zsidókat elvitték, ők túlélték az elhurcolást, mert édesanyja magyarként azonosította magát 14:18 az első levelet egy évvel a letartóztatás után kapták meg az édesapjuktól, 1939-41 között leveleztek, de magyarul nem írhatott, a felesége viszont nem olvasott oroszul, a bátyja segített a kommunikációban 20:40 1948-ban édesapja tábortársa értesíti őket a sorsáról, tíz évet kapott az édesapja 21:42 ő autógyárban dolgozott később, de az édesapja miatt sokáig megbélyegezték 23:32 mikor Nyugaton maradt, csak akkor tudta összeállítani a családfáját, mert édesanyja nem beszélt a rokonokról, nehogy letartóztassák 24:41 Tomszkban végezte el az egyetemet, ott ismerte meg a feleségét, Tomszkba költöztek az édesanyjával együtt, ott dolgozott, kapott lakást 26:31 a gyermekeinek magyar nevet adott édesapja rokonai után 27:00 Tomszk egy elzárt város volt, mert atombombákat gyártottak ott, és ez gondot okozott, mikor magyar szerelők jöttek volna a tomszki gyárba új gépsorokat felszerelni, ezért kémkedéssel derítették ki a gépsor működését, így végül megengedték a magyaroknak hogy beszereljék azt
Interjúalany: Rott Vladimir
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:22), tanulmányairól (1:47), a második világháború alatti bombázásokról, és költözésükről (4:45), édesapja (6:50) és fia zenészi karrierjéről (8:12), saját munkahelyeiről (9:06), a Rákosi-korszakról (11:56), valamint röviden kitér a nyilas uralom időszakára (12:47). Elmondja véleményét a Kádár-rendszerrel, valamint magával Kádár Jánossal kapcsolatban (13:44), majd ecseteli a politikához fűződő viszonyát (18:06). Megemlíti fia Ki mit tud?-beli szereplését (19:25), majd a '60-as, '70-es évekről mesél (21:04). Beszámol a Horthy-korszakkal kapcsolatos nézeteiről, édesapja és a Horthy család kapcsolatáról (23:11), arról, hogyan vélekedik az üldözések kapcsán a kormányzó szerepéről (25:10). Beszél a németekkel kapcsolatos érzelmeiről, és apja 1944-es deportálásáról (27:25), roma ismerősei üldöztetéssel, deportálással kapcsolatos emlékeiről (33:38), végül néhány szót szentel a rendszerváltoztatásnak is (36:16). Az interjút két versének felolvasásával zárja (38:58)
Interjúalany: Kállai Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. február 16.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).
Interjúalany: Vajner Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 25.