Interjú
Gyűjteményhez ad
Civil szervezetek szerepe a roma integrációban
1930 megtekintés
0:19).A 8 általános elvégzése után Tatára került szakmunkásképzőbe, vájár lett belőle. Továbbtanulnia nem lehetett mert nem volt KISZ tag. Szakmáiról is mesél pár mondatban(2:39).A mezőgazdaságban is dolgozott, mint gépmunkás(4:50).Az interjúalany a KISZ-ről és a kommunista rendszer jellegéről, szervezeti felépítéséről beszél (7:03).A régi roma hagyományokkal kapcsolatban a mára már eltűnt tipikus cigány foglalkozásokról mesél - pl: drótosok, zenészek, kupecek, bográcsverők stb(11:04).Az '50-es, '60-as évek cigánypolitikájáról mesél, amikor az interjúalany szerint a cigányságot lezüllesztették - ezzel kapcsolatban a roma integrációról is szót ejt(13:45).Fiatal kora óta aktív politizál, több évig dolgozott az országos cigány érdekképviseletnek - erről a munkáról mesél(21:00). Az a roma civil szervezet, amelynek az interjúalany is dolgozott a legfontosabb feladatként a kormány oda vonatkozó intézkedéseinek a felmérése, elemzése volt. Ez főként az oktatásban volt a legfontosabb. Ezt részletezi Lala István(28:29).Ebben a szervezetben az interjúalany feladata főként a hagyományos szakmák oktatása volt, de emelett testületi tag volt. Az utóbbi munkáról mesél többet(32:16).
Kiskunfélegyházán született egy putriban, nagyon nehéz gyermekkora volt. De közben nagyon sok tradicionálisan roma jellegű szakmát megismert(- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról